Itt-Hon

Mi is a határtalan boldogság, és mi kell ahhoz, hogy átéljük? Milyen motiváció hajt egy háromgyermekes fogorvost a világ legnehezebb ultrafutóversenyeire? Hogyan egyeztethető össze a kemény versenyek világa a gyermekneveléssel és a hivatással? Melyek azok a mondatok, amelyekbe kapaszkodva a legmélyebb gödrökből is kimászhatunk? Az előadás végére talán mindenki közelebb kerül a válaszokhoz, miközben átkelhet pár sivatagon, és megjárhatja a jeges Antarktiszt is Lubics Szilvia segítségével. 

Az aradi Szabadság-szobor húsz évvel ezelőtti újbóli köztéri állítása a román–magyar együttműködés jó példája volt, egyúttal megmutatta Arad európai szellemiségét, már Románia uniós csatlakozása előtt – hangoztatták a szónokok azon a szombat esti ünnepségen, amelyet az aradi Román–magyar megbékélés parkjában tartottak abból az alkalomból, hogy 2004. április 25-én ismét felavatták Zala György monumentális szoborcsoportját, az 1849.

A határ, a búza- és gabonaföldek megáldása a keresztény liturgiákban pogány eredetű népszokás. Szent Márk napján (április 25-én) vagy egy ehhez közel eső napon tartják meg – de magának a szertartásnak nincs kapcsolata Szent Márk ünnepével –, ezért esett a választás a 27-i szentmisékre.

Elsőként Călin Bibarț aradi polgármester köszöntötte a jelenlévőket, felidézve, hogy a húsz évvel ezelőtti „feszült hangulat” után ma már „normalitás számunkra a szobor”. „Ebben a húsz évben többször, főleg március 15-én és október 6-án mi, aradiak, akármilyen nyelven is mondjuk a Miatyánkot, bebizonyítottuk, hogy mások vagyunk – mások számára követendő példa. Már az európai uniós tagság előtt bebizonyítottuk, hogy Európába tartozunk lélekben, gondolkodásmódunkban, a békés együttéléssel. Ez mindenki érdeme, minden aradié!

A belépés ezúttal ingyenes! További információ a 0753/109–610-es vagy a 0722/381–742-es telefonszámokon igényelhetők.

Szeretettel várják a magyarnóta-kedvelőket nemzetünk egyik legféltettebb kincsének, a magyarnótának és hű kísérőjének, a cigánymuzsikának fennmaradásáért szervezet Anyák-napi nótadélutánra.

A pályázatokkal együtt az összegyűjtött 8500 támogatói aláírást is átadták a választási bizottság tagjainak.

Az első világháborút követően Aradot Romániához csatolták, a román kultúrpolitika pedig száműzte a magyar emlékjeleket, így Zala György monumentális alkotását is hosszú évtizedekre elzárták a tekintetek elől. 1925-ben lebontották a kompozíciót, az allegorikus szoboralakokat pedig először különböző raktárakba, majd a laktanyaként szolgáló várba vitték.

74 év után szabadult ki a várfogságból, de további öt esztendőt kellett várni, míg hosszas tárgyalások, alkudozások, akadékoskodások után és kompromisszumok árán ismét felavathatták köztéren a műalkotást.

Messziről kezdve: mi, magyarok, önképünk szerint európaiak vagyunk. Európaiságunk egyértelmű földrajzi és kulturális értelemben is: a görög filozófia, a római jog, a zsidó-keresztény kultúra örököseinek tartjuk magunkat. A vasfüggöny mögött a kommunista diktatúrában felnőtt nemzedékek számára Európa fogalma értékeink és egy jobb jövőbe vetett hitünk metaforája is volt. A diktatúra bukása után született nemzedékek számára már kész tény az EU-hoz való tartozásunk, számukra a kommunizmus már nem jelent semmilyen viszonyítási alapot.

Veres Attila Csaba polgármesterjelölt pályázatát és a képviselőtestületi jelöltlistát a támogató aláírások kíséretében nyújtották át Faragó Péter parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök, illetve a tanácsosjelöltek közül Derzsi Csaba, Détári Attila Béla és Gerőcs Attila jelenlétében.