A Maros-ártér Természetvédelmi Park vadkamerái által lencsevégre kapott őzek a Csálai-erdőben
Riasztó adatokat hozott nyilvánosságra az Arad Megyei Vadász- és Sporthorgász Egyesület (AJVPS): becslései szerint a megyében élő őzek, dámszarvasok és mezei nyulak állományának mintegy 50 százalékát érinti az aranysakálok túlszaporodása. A szervezet 24 vadászterületen gazdálkodik a megyében lévő 74-ből, és mindenütt jelentős visszaesést tapasztaltak a vadászok.
„Néhány éve megindult a sakálok ellenőrizetlen szaporodása, és ezzel párhuzamosan látjuk a vadállomány csökkenését. A jelenlegi kilövési kvóták nem elegendők” – mondta az Agerpres írügynökségnek Nicolae Deme, az AJVPS igazgatója. Deme szerint a ragadozók nemcsak a vadállományban okoznak súlyos károkat, hanem egyre gyakrabban jelennek meg a lakott területek közelében, és háziállatokat is megtámadnak.
A nagyváradi székhelyű regionális erdészeti igazgatóság tájékoztatása szerint 2025-ben 1003 sakált azonosítottak Arad megyében, ám ez a szám egy év alatt 20 százalékkal nőtt, így jelenleg 1182 példányt tartanak nyilván. A hatóság ugyanakkor hangsúlyozta: a valós szám ennél jóval magasabb lehet. Horia Dărăștean erdészeti főfelügyelő szerint emelték a kilövési kvótát:
- a 2025–2026-os vadászidényre 735 példány kilövését hagyták jóvá,
- ebből eddig 503-at sikerült elejteni.
A nádi/réti farkas vagy toportyán néven is ismert aranysakálok esetében nincs meghatározott optimális állományszám, ami tovább nehezíti a helyzet kezelését. A minap cikkeztünk arról, hogy az elmúlt hetekben Újarad kertvárosi lakóparkjából több panasz is érkezett.
A helyiek szerint a vadállatok egy elhanyagolt, bozótos területen szaporodtak el, és éjszakánként kísérteties vonításukkal keltenek félelmet az emberekben.
Az ott lakók már a gyerekeiket sem merik az utcára engedni, hogy játsszanak, miután valaki kutyasétáltatás közben három nádi farkast is látott. A városháza sajtószóvivője, Ralu Cotrău közölte az Agepresszel: a területet megtisztítják a sűrű növényzettől, és a hatóságok megteszik a törvényes lépéseket az állatok elriasztására. „Városi környezetben tilos a vadászat, így a kilövésük nem lehetséges” – tette hozzá.
Gabriel Buzna, egy helyi vadászterület vezetője szerint a hivatalos adatok messze alábecsülik a valós helyzetet.
Úgy véli, akár 5000 sakál is élhet Arad megyében, és mivel természetes ellenségük, a farkas nem fordul elő a térségben, a populáció korlátlanul növekedhet.
Buzna szerint a sakálok rendkívül gyorsan szaporodnak, egy alomban 4–8 kölyök is születhet. A vadásztársaság vezetősége úgy látja, hogy a probléma már nem megyei szintű, ezért javasolják, hogy töröljék el a sakálokra vonatkozó kilövési kvótákat, és tegyék lehetővé a folyamatos, egész éves vadászatot, illetve indítsanak országos szintű állományszabályozási programot.
Harmincszorosára nőtt a sakálok száma
A brassói Transilvania Egyetem által készített tavalyi tanulmány eredménye szerint Romániában az utóbbi években aggasztó mértékben megnövekedett az aranysakálok száma: ezek a ragadozók ma már több egyedet számlálnak, mint a medvék és a farkasok együttvéve: a 2004-ben még mindössze 1291 példányból álló populáció 2025-re 40 861 egyedre nőtt. Ez évi átlagban olyan dinamikának felel meg, amely a kutatók szerint példátlan a kontinens ragadozófajai között.
A sakálok legnagyobb számban Dobrudzsa térségében, vagyis a Duna-delta környékén, Tulcea, Konstanca, Călăraşi, Vaslui, Dolj és Olt megyében fordulnak elő, onnan fokozatosan terjedtek el az alföld és a dombvidék irányába, s mára már eljutottak az ország északi és nyugati határáig is.
