Sertéspestis jelenlétét igazolták Aradon és Nagylakon

sertés

Több mint 130 sertést kellett elpusztítani | Illusztráció: Pixabay

Fél év szünet után ismét megjelent az afrikai sertéspestis Arad megyében, ahol az állategészségügyi hatóságok két magángazdaságban több mint 130 sertésnél állapították meg a fertőzést – közölte csütörtökön az Agerpres hírügynökség alapján az MTI.

Marcel Roșu, a megyei állategészségügyi és élelmiszerbiztonsági szakhatóság (DSVSA) igazgatója szerint a gócpontok egyikét a megyeszékhelyen, Aradon, a másikat pedig a magyar határ melletti Nagylak peremén azonosították kedden az állatorvosok, miután a tenyésztők a sertéspestisre jellemző tüneteket és halálozást is észleltek a sertéseknél.

Aradon 117 felnőtt sertés és malac, Nagylakon pedig 16 sertés betegedett meg.

A szakember tájékoztatása szerint a fertőzés laboratóriumi igazolását követő néhány órán belül jóváhagyták a fertőzés terjedésének megelőzését célzó intézkedéseket. A fertőzött állatokat elpusztították és elhamvasztották, a fertőtlenítést is elvégezték, és a fertőzési gócok 10 kilométeres körzetében lévő állattartókat figyelmeztetették.

Az igazgatóság értesítette a kereskedelmi gazdaságokat is, hogy szigorítsák a biztonsági intézkedéseket.

A megyében 22 farmon több mint 60 ezer sertést tenyésztenek.

Az év első felében öt sertéspestis-gócot fedeztek fel Arad megyében, az utolsót áprilisban számolták fel.

A legfontosabb intézkedések a járvány terjedése ellen:

  • a sertéstartók kötelesek azonnal értesíteni az állatorvost, ha az állat betegnek tűnik, eladni vagy levágni kívánják (a betegség tünetei: az állat étvágytalan, túl sok vizet iszik, hasmenés és székrekedés váltakozik, remeg, és többnyire fekve marad);
  • tilos a sertések szabad tartása, különösen vadászterületek, kaszálók, legelők közelében.
  • tilos a sertések szállítása köz- vagy magánutakon.
  • minden elhullott vagy beteg sertést jelenteni kell az állatorvosnak vagy a DSVSA-nak.
  • sertést csak a hatóság engedélyével lehet levágni.

Felhívják a figyelmet, hogy a betegség nem veszélyes az emberre, de súlyos gazdasági károkat okozhat az állattartóknak: nemcsak a fertőzött egyedet, hanem a teljes állományt meg kell semmisíteni, az érintett állatok húsa pedig nem alkalmas emberi fogyasztásra.

A hatóságok kérik a lakosságot, hogy szigorúan tartsák be az állatorvosok által előírt biztonsági szabályokat.

 

A rovatból ajánljuk:

Költségvetési megszorítások miatt nincs pénz a solymosi vár felújítására
A vár egyik fala 2024-ben omlott le, a lippai önkormányzat még akkor megpróbálta a helyreállítást, de a munkálatok finanszírozására mindeddig nem volt pénz.
A MARTA marad: EU-s pénzekből újítják fel az egykori autógyár épületét
Több mint 38 millió lejből három épületrészt újítanak fel, több mint 4000 négyzetméteren.
Megszavazta a szenátus a Márton Áron-emlékévről szóló törvénytervezetet
A jogszabály lehetőséget teremt arra, hogy a 130 éve született püspök szellemi örökségét kulturális, oktatási és közösségi programokkal mutassák be.
Mohács 500 – A vesztes csatát is meg kell vívni
A Mathias Corvinus Collegium következő aradi előadásának meghívottja Varga Szabolcs történész és Muntean Tibor történelemtanár.
Óvintézkedéseket hoztak madárinfluenza ellen a határ menti településeken
El kell különíteni a szárnyasokat, hogy ne érintkezhessenek vadmadarakkal.