Iustin Cionca megyei tanácselnök (középen) szemrevételezi a munkálatokat | Fotó: Arad Megyei Tanács
A 19. század első felében épült egykori közkórház – ami a közelmúltig Városi Kórházként önálló intézményként működött, jelenleg pedig az Arad megyei önkormányzat fennhatósága alá tartozó megyei kórház tagintézménye – volt fizioterápiás osztályát alakítják, hogy létrehozzák a palliatív ellátásra szoruló betegek kórházi részlegét.
A palliatív osztály különben a hegyaljai községben, Gyorokon működött, ám a 2023 májusában-júniusában Arad megyét sújtó földrengésekben oly mértékben károsodott az ódon épület, hogy a statikus javaslatára kiköltöztették a közintézményt az ingatlanból, azóta nem volt állandó helyisége. A megyei tanács mostanra találta meg a helyét és a módját annak, hogy a menthetetlenül súlyos beteget végnapjait megkönnyítő kórházi osztályt kialakítsák.
Palliatív ellátásban olyan betegek részesülnek, akik valamilyen súlyos betegségben szenvednek (daganatos betegek, végstádiumú szív- és tüdőbetegek, végstádiumú szisztémás autoimmun betegek), és a gondozás során az a cél, hogy a páciens szenvedést okozó tüneteit minél inkább csökkentsék, és a lehető legjobb életminőséget érjék el. Ennek érdekében a beteget és környezetét egy több szakemberből álló csapat is segíti, hogy mind a betegnek, mind a családjának testi-lelki támogatást nyújthassanak.
A megyeháza sajtóközleménye szerint a szóban forgó kórtermek felújításán jelenleg is dolgoznak a munkások.
Összesen 26 kórházi ággyal, tágas, 2, 4 vagy 6 ágyas szalonokkal működik majd a palliatív osztály,
amelynek szolgáltatásaiért a hozzátartozóknak nem kell fizetniük (az egészségbiztosító fedezi a költségeket), ami jelentős segítség, ugyanis – Iustin Cionca megyei tanácselnök szerint – a magán egészségügyi rendszerben havonta akár ezer eurónyi lejbe is belekerülhet az ellátás.
- Az egykori Arad vármegye pénztárában 1775-től több, közkórház létesítésére szánt alapot kezeltek, de az építkezés csak 1833-ban kezdődött el, és az első két kórtermet 1836-ban nyitották meg. Itt dolgozott Csiky János megyei főorvos, a drámaíró Csiky Gergely – akiről az aradi magyar főgimnáziumot nevezték el – édesapja, és ott született 1848-ban Csiky Károly, a színpadi szerző öccse. Az épület középső részén lévő római katolikus kápolna 1919-ig az utcáról is megközelíthető volt. Az 1930-as években az udvarán újabb részlegeket építettek, de a főépület – különösen a főkapu – megőrizte klasszicista jellegét – írta Ujj János helytörténész Aradi városkalauz című monográfiájában.
