Középkori csónak maradványa bukkant elő a Marosból

A Marosban talált csónakmaradvány | Fotó: Arad Megyei Múzeum

A Marosban talált csónakmaradvány | Fotó: Arad Megyei Múzeum

A Maros alacsony vízszintjének köszönhetően egy középkori monoxylon, vagyis egy darab fatörzsből kivájt csónak maradványai kerültek felszínre Arad közelében.

Járókelők lettek figyelmesek folyóparti séta közben a vízből kikandikáló csónakmaradványra, és értesítették az Arad Megyei Múzeumot. Az archeológusok megállapították, hogy a szakirodalomban monoxylonnak vagy einbaumnak nevezett, azaz egy darab fatörzsből kivájt vízijárműről van szó – nevezik még bodon- vagy bödönhajónak is –, amely az iszapba ágyazódott. A múzeum illetékesei azt nyilatkozták az Agerpres hírügynökségnek, hogy

feltételezéseik szerint a középkorban sószállításra használt csónak roncsai heverhetnek a folyó medrében, de szénizotópos kormeghatározással fogják megállapítani, hogy mikor is készülhetett.

A Maros az erdélyi sóbányák „termékének” az alföldre juttatását szolgáló fő útvonal volt egykoron, az Arad megyei Lippán például sóhivatal működött, a megvámolt só jelentős bevételhez juttatta „Erdély kapuját”.

A régészek azt vizsgálják, hogy ki tudják-e emelni a csónakmaradványt a folyóból anélkül, hogy végzetesen megsérüljön. Ha sikerül a művelet, a leletet restaurálás után kiállítanák a múzeumban, ahol egyébként látható egy hasonló, 11 méter hosszú monoxylon, amit 2012-ben a Maros alsó szakaszán, Zádorlak (Zădăreni) közelében találtak, és szintén az alacsony vízszint hozta felszínre. A nemzeti kincsnek minősített régészeti ritkaság a természettudományi osztályon látható.

Az aradi vízügyi igazgatóság arról tájékoztatta az Agerprest, hogy a korábbi évek hasonló időszakához képest a Maros vízállása nagy kicsi, a vízszint Aradnál körülbelül egy méterrel alacsonyabb, mint normális esetben.

Az Arad Megyei Múzeum fő székhelye a Kultúrpalotában van, itt működik a közgyűjtemény természettudományi és történelmi osztálya mellett a szépművészeti részleg „közép-európai” képtára, gyakorlatilag a magyar Képtár: az első világháború előtt a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként Aradra került, és a világháború után itt maradt közel százdarabos gyűjtemény, világhírű magyar festőművészek ritka alkotásai. A tárlat központi eleme Feszty Árpád monumentális hármasképe, a 15 méter hosszú és 4 méter magas Krisztus temetése című triptichon. A múzeum második emeletén az intézmény alapjait jelentő, 132 éve megnyitott 1848–1849-es Ereklyemúzeum gyűjteményéből látható állandó kiállítás.

 

Tavaly 64 404 látogatója volt a múzeumnak, majdnem tízezerrel több mint 2023-ban, de duplája annak, ahányan 2022-ben megfordultak az intézmény központi és a megye más településein működő egységeiben.

A rovatból ajánljuk:

Aranymise Máriaradnán – Reinholz Andrást 50 éve szentelték pappá
Újszentannán született sváb családban, és életútja szorosan összefonódik Márton Áron püspök szellemiségével. A temesvári Józsefvárosban kezdte szolgálatát, majd a Bartók Béla Elméleti Líceum melletti óvoda építésétől a máriaradnai bazilika megújításáig számos fontos közösségi projekt fűződik a nevéhez.
Templomfelújításra kaptak támogatást a szórványban működő történelmi magyar egyházak
A megyei tanács 390 ezer lejes támogatást ítélt meg egyházi beruházásokra.
Hegyizene – magyar természetfilmes alkotását vetítik a művészmoziban
„A bántalmazott természet üzen nekünk” – Szendőfi Balázs az Erdélyi-szigethegységben forgatott.
RMDSZ: segítsünk együtt az árvízkárosultakon!
A székelyföldi árvízkárosultaknak gyűjt az Erdélyi Református Egyházkerület.
Hétvégén megnyitja parkolóit a megyei tanács, ingyenesen használhatják a sofőrök
Pénteken 15 óra után vasárnap 22 óráig szabad a pálya a megyeháza körül.
Egyhónapos késéssel kezdődik az aradi strandszezon
A kedvezőtlen időjárás miatt csak szombaton nyitják meg a kapukat.