Gyalog már át lehet kelni a régi lippai vashídon

A vashíd a felújítás előtt | Fotó: turismlipova.ro

A vashíd a felújítás előtt | Fotó: turismlipova.ro

Megnyitották a felújítás alatt lévő lippai vashíd egyik oldalát a gyalogos forgalom számára. Miután befejezik a felújítási munkálatokat, teljes szélességében használható lesz a városközpont és Máriaradna között összeköttetést teremtő létesítmény, de csak gyalogosan.

A település első állandó közúti hídja 1896-ban épült, és 144 méter hosszú; korábban pontonhíd szolgált az átkelésre a maroson. 2003-ban lezárták az autós forgalom előtt – közben 1991 és 1999 között 500 méterrel nyugatabbra megépült a ma használatos négysávos híd –, 2019-ben pedig biztonsági okokból a gyalogos forgalmat is kitiltották róla. 

A város önkormányzata öt évvel ezelőtt pályázott vissza nem térítendő támogatásra a híd felső szerkezetének restaurálására, de a munkálatok megkezdésekor kiderült, hogy a pillérek is sürgős felújításra szorulnak. Új műszaki tervet kellett készíteni, ami a tartószerkezetek kijavítását is tartalmazta, és a megnövekedett költségekhez is forrásokat kellett szerezni, így a 13 millió lejes összköltségvetésű munkálat csak tavaly kezdődött el.

2019-ben lezárták a gyalogosok előtt is | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Az egyéves határidőt nem sikerült tartani – ismerte el az Agerpres hírügynökségnek Florin Pera lippai polgármester. „Főleg az időjárási viszonyok hátráltatták a munkálatokat. Hol a sok csapadék és az áradás jelentett akadályt, hol a nagy hőség befolyásolta a munkavégzés ütemét. De a pillérek és a vasszerkezet felújítása elkészült, a végső festékréteg is rákerült, úgyhogy remélem, mielőbb átadhatjuk” – fogalmazott.

Addig is a híd egyik oldalát már használhatják a gyalogosok. Miután befejezik a munkálatokat, és használatba adják, gépjárművel továbbra sem lesz szabad ráhajtani: kizárólag gyalogosok kelhetnek majd át rajta, és a város elsősorban az idegenforgalmi vonzerejét szeretné kihasználni az ipartörténeti műemléknek.

A városháza által közzétett látványterv a hídról és környezetéről

A létesítmény közvetlen összeköttetést teremt a javarészt a városközpont és a közigazgatásilag hozzá tartozó Máriaradna között, amely a Bánság és a Dél-Alföld legnagyobb búcsújáróhelye, római katolikus kegytemplomához évente 16 zarándoklatot szerveznek, Nagyboldogasszony és Kisboldogasszony ünnepén akár 30 ezren is megfordulnak Radnán és környékén.

A vashíd és háttérben a randai templom | Korabeli képeslap reprodukciója

Lippánál gazdasági és katonai szempontból is stratégiai helynek számított a középkorban, Erdély kapuja volt, a török hódoltság alatt hol a portához, hol az erdélyi fejedelemséghez tartozott – erre az időre emlékeztet a „török bazárként” ismert épület. Jelentős vásár- és vámszedő hely, a marosi tutajozás fontos állomása volt Lippa, sóhivatal is működött a városban, kézművesei közül a fazekasok voltak a leghíresebbek.

Degré Alajos-emléktáblaleleplezés 2019-ben | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Lippán született 1819. január 6-án Degré Alajos ügyvéd, író és honvédtiszt, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc egyik fő alakja, Petőfi Sándor barátja, a Tízek Társaságának tagja. Nevét Czernák Ferenc nyugalmazott katonatiszt hozta vissza a köztudatba a Lippai Degré Alajos Olvasókör megalapításával, és ő kezdeményezte, hogy a néhai forradalmár szülőházának falán emléktáblát avassanak, születésének 200. évfordulóján. Ez az egyetlen köztéri magyar emlékjel Lippán, mert bár a reformáció 500. évfordulója alkalmából, 2017-ben a 16. század nagy magyar reformátorának, a Maros-mentén is hirdető hittudós, népnevelő és lelkészoktató Szegedi Kis Istvánnak is avattak emléktáblát, az a helyi református templomban található.

Szegedi Kis István emléktáblájának avatása 2017-ben | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

A 2022-ben lebonyolított, de 2021-es adatokat tükröző népszámlálás eredményei szerint a valamivel több mint 10 ezer lakosú Lippán (a hozzá tartozó Máriaradnával és Solymossal együtt) 170-en vallották magukat magyarnak, ami az ismert nemzetiségű lakosság 1,8 százalékát teszi ki.

A rovatból ajánljuk:

Százával honosítják a hazatelepülő diákok tanulmányi eredményeit
Naponta 5–12 közöttire tehető a külföldi tanulmányok elismerésére vonatkozó kérések száma. Vannak olyan tanulók is, akik a román nyelvet sem beszélik jól, mert vagy külföldön születtek, vagy nagyon kicsi korban kerültek el Romániából, és az adott ország nyelvén szocializálódtak.
Januárban adják át a még hiányzó körgyűrűszakaszt
11 kilométer hosszú, egy Maros-híd és egy vasúti felüljáró is szerepel a projektben.
Iktatta parlamenti jelöltjeit az RMDSZ
A képviselőházi listát Faragó Péter, a szenátusit Péró Tamás vezeti.
Kelemen Hunor köszönőlevele (x)
Az RMDSZ elnökének a támogatókhoz intézett sorai.
Arad, a Bánság, a Dél-Alföld és a Vajdaság hívei imádkoztak a békéért Máriaradnán [AUDIO]
Magyarok Nagyasszonya ünnepén Böjte Csaba azt mondta: „az ellenséget nem legyőzni kell, hanem meggyőzni”.