2016-ban, utolsó polgármesteri mandátuma végéhez közeledve | Archív felvétel/Pataky Lehel Zsolt
A gyászhírt az RMDSZ Arad megyei szervezete osztotta meg a közösségi oldalon, és érdeklődésünkre megerősítette Andó László kisiratosi alpolgármester, Almási Vince jó barátja, egykori tanítványa is.
Almási Vince 1949. január 22-én, a Magyar Kultúra Napján született. Község- és közösségépítő ember volt, elévülhetetlen érdemeket szerzett Kisiratos 2004-es önállósodásában, amikor a település helyi népszavazás útján levált Kürtöstől, és visszanyerte közigazgatási rangját. A múlt vasárnap az önállósodás 20. évfordulóját ünnepelték a településen, de a jubileumi rendezvényen már nem lehetett jelen – kórházi ágyáról írt küszöntőbeszédét Andó László olvasta fel.
Almási Vince végzettségét tekintve testnevelő tanár, 16 évig volt a kisiratosi általános iskola igazgatója, nyolc évig Kürtösön alpolgármester, majd miután a falu közigazgatásilag levált Kürtösről, kinevezték megbízott polgármesternek, de még abban az évben a választásokon is megerősítették tisztségében. 12 éven, három cikluson át volt Kisiratos elöljárója, szerinte az önállóság első tíz évében többet fejlődött a falu, mint az azt megelőző ötven év alatt. 2016-ban döntött úgy, hogy nem vállal több mandátumot, de nem vonult vissza teljesen a közösségi élettől: újjászervezte a nyugdíjasklubot, és elvállalta a dévai Szent Ferenc Alapítvány kisiratosi Pio Atya Gyermekotthona vezetését, az intézmény 2023-as kényszerű bezárásáig.
- Almási Vincéről Pataky Lehel Zsolt emlékezett meg a Temesvári Rádió Magyar adásában:
A néhai polgármesternél mindig nyitottságra találtak a szociális intézmények vagy a kulturális-művészeti kezdeményezések igényei: egyik alapítója volt a Máltai Szeretetszolgálat aradi szervezetének és kisiratosi mozgássérült központjának (a Máltai Háznak), támogatta a néhai dr. Almási Béla által több mint tíz éven szervezett alkotótábort, nagy szerepet játszott az egykor minden háznál fellelhető népi hangszer, a citera újbóli meghonosításában és a citeraoktatás megszervezésében, kezdeményezte, hogy az iskola a falu híres szülötte, néhai Páter Godó Mihály jezsuita szerzetes nevét vegye fel, s hogy a kommunizmussal szembeni ellenállás jelképévé vált papnak mellszobrot állítsanak a templomkertben. A falu központjában álló, az 1849. augusztus 13-i világosi fegyverletételnek emléket állító kopjafaegyüttesnek is helyet adott a békési Szent György Lovagrend kérésére.
A sportéletet is támogatta, s természetesen maga is rendszeresen mozgott: minden vasárnap teremfocizott, és tagja volt a helyi nagypályás öregfiúcsapatnak. Több mint négy évtizeden át tartott nyaranta úszótanfolyamot és úszótárbort a gyerekeknek, az utóbbi években ezekre a foglalkozásokra Arad megye több településéről is jelentkeztek, olyan népszerű volt.
A gyógyíthatatlan kór két hónap alatt vitte el, betegségét méltósággal viselte. Budapesten megműtötték, ezt követően lánya magyarországi otthonában lábadozott, de szervezete feladta a harcot, és szerda este visszaadta lelkét a teremtőjének.
Temetéséről később intézkednek.
