Kisiratos nagy teljesítménye – húsz éve nyerte vissza községi rangját [AUDIO]
Emléktábla a községháza falán az önállósodás jeles dátumával | Fotók: Pataky Lehel Zsolt
Húsz éve lett újra önálló közigazgatási egység Kisiratos, ami azt jelenti, hogy saját képviselőtestülettel, végrehajtással, költségvetéssel rendelkezik – egyszóval: a helyiek maguk dönthetnek a saját sorsukról.
A magyar határ menti, 1500 lakosú, több mint 80 százalékban magyarok által lakott Arad megyei települést 1968-ban, a romániai közigazgatási átszervezés során csatolták a hét kilométerre lévő Kürtöshöz. A helyiek 36 évig úgy érezték, mostohagyerekként bánnak velük, az infrastruktúrát elhanyagolták, a középületek állapota leromlott.
Húsz éve helyi népszavazáson döntöttek úgy a lakosok, hogy elszakadnak az addigi központtól, és 2004. április 7-én kormányhatározat született Kisiratos község megalapításáról. Azóta látványos fejlődésen ment keresztül a falu. A két évtizeddel ezelőtti törekvésekről, az azóta számba vehető megvalósításokról, az önállósodás úttörőiről esett szó azon az ünnepségen, amit a húszéves évforduló alkalmából szerveztek vasárnap Kisiratoson.
Pataky Lehel Zsolt készített beszámolót a rendezvényről a Temesvári Rádió Magyar adása számára. Hallgassa meg:
A jubileumi ünnepséget a helyi Rónasági citera- és Gyöngyvirág néptáncegyüttesek korosztályos csoportjai, a helybéli Szalbek Vegyeskórus és Juhász Adrienn operetténekes fellépése zárta.
7
A rovatból ajánljuk:
Március 15. a modern parlamentáris Magyarország megszületésének napja, az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kezdete. Erdély-szerte is megemlékeznek a forradalom kitörésének 178. évfordulójáról, Aradon 16.30-tól tartanak koszorúzást a Szabadság-szobornál.
Folytatódnak az útépítési és felújítási munkálatok Arad megye északi vidékén a kedvező időjárásnak köszönhetően.
Március idusa.
A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát.
A 157 oktatási intézmény közül negyvenben alakítottak ki „elkülönítőket”, de a pedagógusok nem igazán küldik oda a diákokat.
