Repcetábla Kisiratos határában. Már csak emlék? | Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Arad megyében például a repceföldek 80-90 százalékát újra kell vetni más kultúrákkal, ami a gazdálkodóknak a terméskiesés mellett további kiadásokkal jár, tehát kétszeres a veszteségük.
Az elmúlt évek keserű tapasztalatai alapján tavaszi kultúrákkal, kapásnövényekkel nem mernek próbálkozni a földművelők, így a repce helyett főleg kalászosok kerülnek a földbe – jelentette ki az Arad Megyei Magyar Gazdák Egyesületének alelnöke, Nagy Zsolt falugazdász.
Szerinte a gazdák 80-90 százaléka van hasonló helyzetben.
A haszonnövényt főleg bioüzemanyaggyártás céljából termesztik, hektáronként 4 tonnás termésátlaggal pedig már kifizetődő lenne, és eddig a nagykultúrák közül a repce számított a legjövedelmezőbbnek.
- Pataky Lehel Zsolt összeállítása a Temesvári Rádió Magyar adása számára készült. Hallgassa meg:
Vannak, akik több mint ezer hektáron kell újravessenek
A térség egyik legnagyobb mezőgazdasági vállalkozója, Dimitrie Muscă, a kürtösi Agráripari Kombinát (CAI) tulajdonosának 1500 hektár repceföldön keletkezett kára, Nagylak környékén pedig a vetés 90 százaléka ment tönkre. Kürtösön annyira kiszáradt a talaj, hogy az őszi búza vetését előkészítő munkálatokat is alig tudták elvégezni. Muscă szerint azonban ennél is súlyosabb gondot jelent a repcetermés jelentős részének elvesztése. A gazdálkodó szeptember elején összesen 1700 hektáron vetett repcét Kürtös és Újvarsánd határában.
Négyzetméterenként legalább 50 növénynek kellett volna kikelnie, ehelyett azonban alig 20 hajtás jelent meg.
A gyér növényállomány miatt Muscă úgy döntött, hogy 1500 hektáron felszámolja, és november elején búzával, illetve árpával veti be a területet. „A repcénél katasztrofális a helyzet. Az 1700 hektárból mindössze 200-at tudok megtartani, ahol még reménykedhetek a hektáronkénti négyezer kilogrammos termésben, ami nyereségessé teheti a termesztést. A fennmaradó 1500 hektáron a hozam jóval kétezer kilogramm alatt maradna, ami jelentős anyagi veszteséget okozna” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek.
Dimitrie Muscă az Arad megyei gazdák közül az elsők között kezdett nagy területen repcét termeszteni. Az idei nyár elején még kedvező eredményekről számolhatott be: hektáronként 4300 kilogrammos termést takarított be, amelynek teljes mennyiségére előzetesen szerződést kötöttek. A repce nagy részét külföldi feldolgozóüzemek vásárolták meg.
Nagylakon a repcevetés 90 százaléka ment tönkre
Hasonlóan súlyos a helyzet Nagylak térségében, ahol a nyár végén több mint ezer hektáron vetettek repcét, ám a növényállomány 90 százaléka károsodott olyan mértékben, hogy a gazdák már nem számíthatnak gazdaságos termésre. Milan Kelo, a Nagylaki Farmer mezőgazdasági szövetkezet elnöke az Agerpresnek elmondta, hogy a szervezet tagjai összesen 3700 hektáron gazdálkodnak, ebből több mint ezer hektárt vetettek be repcével. „Az aszály miatt a vetés 90 százaléka tönkrement, ezért sok gazda már felszántja a repceföldeket, és arra készül, hogy árpát vagy búzát vessen a helyükre” – fogalmazott a szövetkezet elnöke.
Gheorghe Porubsky, a Nagylaki Gazda egyesület elnöke ugyancsak kénytelen újrakezdeni a munkát négy olyan parcelláján, amelyeken eredetileg repcét vetett. Ezekre a területekre most árpa kerül. „Rendkívül ritkás a növényállomány, és ezt a környék valamennyi gazdája megerősíti. Száz hektárból legfeljebb ötnek adnék esélyt” – érzékeltette a helyzet súlyosságát Porubsky. Hozzátette: a legtöbb érintett területen tavasszal tavaszi árpát vagy napraforgót vetnek majd, de sok gazdálkodó már most nekilátott az újravetésnek, és őszi búzával vagy árpával próbálja hasznosítani a földeket.
Az őszi mezőgazdasági munkálatokat is hátráltatja a szárazság
Az aszály nemcsak a repcetermesztést sújtja, hanem az őszi mezőgazdasági munkálatok ütemezését is felborította. Adrian Alda, az Arad Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság vezetője szerint a talaj annyira kiszáradt, hogy sok gazdálkodó nem tudta időben elvégezni a szántást és a vetést. Az idei rendkívüli szárazság az Arad megyei mezőgazdasági termelés szinte valamennyi ágazatában éreztette hatását.
A hivatalosan bejelentett aszálykárok összesen 110 814 hektárt érintenek, ami a megye mintegy 350 ezer hektáros szántóterületének csaknem egyharmada.
A kukoricatermesztésben különösen súlyos a visszaesés: az idei termésátlag az elmúlt három évtized egyik legalacsonyabb értékét érte el. A gazdák átlagosan mindössze 2 tonna kukoricát takarítottak be hektáronként, miközben a megfelelő csapadékmennyiséggel jellemezhető években a hozam elérte a 8000 kilogrammot is.
