A jelenlegi és volt elöljárók, képviselő-testületi tagok részvételi tartották meg az ünenpséget az aradi polgármesteri hivatal üléstermében. Hiányzott mindkét polgármester, Gheorghe Falcă, illetve Görgényi Ernő, helyettük Bognár Levente és Călin Bibarț, illetve Kónya István alpolgármesterek képviselték a városvezetőségeket.
Bognár Levente szerint Arad és Gyula úttörő szerepet játszott a sok évtized óta elhidegült román–magyar viszony javulásába. „Az volt a cél, hogy a német–francia modell alapján tegyük félre a nézetkülönbségeket, és azt tartsuk szem előtt, ami összeköt bennünket. Meggyőződésem, hogy ez a közeledés a két város között meghatározó volt a két ország nagypolitikájára is, Bukarestben és Budapesten is nagy visszhangot kapott a kezdeményezés, és diplomáciai enyhülést hozott magával. Az aradi magyarság és a gyulai románság a híd szerepét töltötte be ebben a kapcsolatba, és motorjai is maradtunk ennek a mai napig” – mondta Arad RMDSZ-es alpolgármestere.
Visszaemlékezett a kezdetekre Pocsai Gábor akkori gyaulai polgármester is. „Egy diák, Susánszki Imre jött hozzám a fogadóórán azzal a furcsa ötlettel, hogy egy programsorozatot hozzunk létre a két város között, ami kiterjed hétköznapi élet minden területére, a közlekedésre, a kultúrára, az egészségügyre. nyújtsunk egymásnak kezet, a két város, a két nép – mondta –, és ezért is lett Kézfogások a kapcsolat neve” – idézte fel. Pocsai Gábor természtesnek tartotta az első lépések megtételét, hiszen „természetes közelségben élünk”. A következő családi anekdotával illusztrálta ezt: „Az őseim tanyán éltek, és Aradról hordták a sót. Nagyapám finom ember volt, és nem bántotta volna meg a feleséségét, azért, amikor nagyanyám elsózta a levest, csak annyit jegyzett meg: »Arad fel néztél, hé!« Gyulán a fürdővendégek között a külföldiek közül a legtöbben románok, aradiak és más környékbeliek.”
Kónya István gyulai alpolgármester is a civil kezdeményezés fonotsságát emelte ki. „Gyula a magyarországi románság központja, mi tetsvéri együttélésben élünk a románokkal. De ha akkor nincs egy civil kezdeményezés, akkor nem biztos, hogy ma együtt ünnepelnénk itt. A civil kezdeményezés nélkül nincs erős társadalom. Most már a mi felelősségünk, hogyan találjuk meg az esélyt, az európai uniós támogatásokban rejlő lehetőségeket az együttműködés felesztésére” – nyilatkozta.
A rendezvény zárásaként délután a városházán a Gyulai Erkel Ferenc Alapfokú Művészeti Iskola pedagógusai adtak ünnepi hangversenyt.
Neheztel az ötletgazda a mellőzésért
Susánszki Imre a szerkesztőségünknek elküldtött közleményben neheztelését fejezi ki, amiért évek óta nem hívják meg a Kézfogásokra. Felidézte a kezdeteket, amit a blogján is közzétett: „Középiskolás diákként, állampolgári civil kezdeményezésként 1992-ben javaslatot nyújtottam be Magyarország és Románia Külügyminisztériumához, egyéb hivatalos intézményekhez, Gyula és Arad önkormányzataihoz a Kézfogások Magyar–Román Baráti Találkozó megrendezésére – írta. – A rendezvény először 1994-ben valósult meg, az akkori feszült politikai viszonyok között sokat kellett harcoljak érte, de voltak, akik támogatták.”
Susánszki szerint a Kézfogások egyik gyümölcseként jött létre 1994-ben Arad és Gyula testvérvárosi együttműködése, ennek ellenére őt mellőzik. „Az utóbbi években a városvezetők, a hivatalos politika engem mint ötletgazdát, civil kezdeményezőt teljesen kirekesztett a rendezvényből. A sajtóból tudtam meg, hogy május 8-án Aradon kezdetét veszi a rendezvény 25 éves jubileumi évfordulójának megünneplése. Engem egyik város vezetése sem vont be az előkészületekbe, és semmilyen eseményre nem kaptam meghívót” – folytatta, hozzátéve azonban, hogy „méltatlan lenne a rendezvény 25 éves évfordulójához bármilyen vita, vagy veszekedés”.
Az egykori ötletgazda – mint írta – a szervezők döntését tudomásul vette, és köszönetét fejezte ki azoknak, „akik az elmúlt 25 évben a magyar és román nép barátságát, Arad és Gyula városok együttműködését erősítették”.
- Susánszki Imre javaslatára kötött testvértelepülési megállapodást 2011-ben a Békés megyei Kötegyán és az Arad megyei Nagyzerénd, továbbá 2011-ben és 2013-ban határon átnyúló jótékonysági kerékpártúrát szervezett a Fekete-Körös partján a két település között, s a bevételeket a Böjte Csaba szerzetes által alapított Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára ajánlotta fel. 2013-ban pedig Kötegyánban a Kézfogások Adventi Jótékonysági Gálát szervezte meg.
