Visszadobta az áfacsökkentési tervet az elnök

Iohannis szerint a görög válság közepette Románia kockázati besorolása is jelentősen romolhat: egyebek mellett ezért is az adótörvénykönyv újragondolását kéri a parlamenttől.

Visszaküldte a parlamentnek megfontolásra az áfa-csökkentésről rendelkező új adótörvényt Klaus Iohannis államfő pénteken. A parlament csaknem egyhangúlag – az államfő pártjának tekintett ellenzéki Nemzeti Liberális Párt támogatásával – szavazta meg júniusban az új adótörvényt, amelynek értelmében jövő évtől 24-ről 19 százalékra csökkenne az áfa.

Az államfő jelezte: elvileg üdvözli az adócsökkentés gondolatát, de hiányol egy olyan hatástanulmányt, amely igazolná, hogy az áfa-csökkentés nem borítja fel a költségvetési egyensúlyt. Hiányolta emellett a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedéseket. Az elnök úgy vélte: a pénzügyi politikának tartózkodnia kell mind a túlzott adóterhek, mind drasztikus adócsökkentések bevezetésétől. Rámutatott: a 2010-es megszorítások sorozata (amikor 19-ről 24 százalékra emelték az áfát, és 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak bérét) immár történelem, nincs szükség újabb kockázatos adópolitikai húzásokra. Iohannis szerint a görög válság közepette Románia kockázati besorolása is jelentősen romolhat: egyebek mellett ezért is az adótörvénykönyv újragondolását kéri a parlamenttől.

Cosmin Marinescu gazdaságpolitikai elnöki tanácsos egy pénteki sajtótájékoztatón kifejtette: az államfő egyebek között azért sem hirdette ki az adótörvényt, mert ahhoz a kormány nem tudta megszerezni a Nemzetközi Valutaalap és az Európai Bizottság hozzájárulását. Románia nemzetközi hitelezői többször jelezték: attól tartanak, hogy az állami kiadások lefaragása nélkül bevezetett áfacsökkentés jelentős mértékben megnövelné – akár meg is duplázhatja – a költségvetési hiányt. Marinescu rámutatott: az áfacsökkentés a GDP legalább 2,9 százalékára rugó deficitet eredményezhet, holott Románia a Brüsszelnek megküldött középtávú költségvetési céljaiban (MTO) egyszázalékos GDP-arányos hiányt vállalt. Az elnöki tanácsos szerint nem szabad kizárólag a fogyasztásra alapozni a gazdasági növekedést, úgy vélte, fontos lenne újraindítani az állami beruházásokat, amelyek lefaragásával jelentős költségvetési megtakarításokat ért el a Ponta-kabinet.

Victor Ponta Facebook-üzenetben bírálta az államfő döntését. Szerinte Iohannis vagy a kormány gazdaságpolitikáját próbálja minden eszközzel akadályozni, a következményeket figyelmen kívül hagyva, vagy külföldi megrendelést teljesít, amikor „Románia érdekei ellen cselekszik”. A parlament elvileg szeptemberig vakáción van, de nem kizárt, hogy az adótörvénykönyv újratárgyalása miatt rendkívüli ülésszakot hívnak össze.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Több mint 30 százalékkal drágult a tojás, és nem várható árcsökkenés
Globális jelenség, aminek oka a termelési költségek emelkedése és a piaci ellátási zavarok.
Új gyár nyitja meg kapuit Borosjenőben, 500 munkahelyet teremtve
Többek között vezérlőket, távirányítókat és tápegységeket gyárt a németországi Limoss.
Bezárja borosjenői gyárát az Aptiv, ezer embernek kell más munka után néznie
Az amerikai vállalat a termelést Borosjenőből az Európai Unión kívülre helyezi át.
Felavatták az ország egyik legnagyobb napelemparkját Kisjenőben
Több mint 50 hektáron terül el, de csak saját használatra termel áramot.
Az adóemelés ellenére sem csökkent az államháztartási hiány
Az első nyolc hónapban a kiadások 86,36 milliárd lejjel haladták meg a bevételeket.
Már 500 szarvasmarhát kellett levágni leukózis miatt
Arad megyében 167 gócpontot találták, és már több mint ezer beteg állatot tartanak nyilván.