A versenytanács tájékoztatása szerint valamennyi nagy áruházlánc úgy döntött, hogy csatlakozik az önkéntes megállapodáshoz, amely szerint a legalább 20 százalékos árkedvezményt a feldolgozók és a kiskereskedők egyenlő arányban (legalább 10-10 százalékos árcsökkentést vállalva) osztják el egymás között.
A statisztikai intézet adatai szerint a tej átlagos fogyasztói ára márciusban 30 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, a drágulás üteme több mint kétszerese volt az inflációs rátának, amely márciusban 14,5 százalékra lassult. A kormány székházában, a miniszterelnök részvételével tartott április 11-i tanácskozáson állapodtak meg a feldolgozók és kiskereskedők, hogy hat hónapos időtartamra önkéntes árengedményeket vezetnek be a literenként 7 lejnél drágábban eladásra kínált, hazai eredetű tej fogyasztói árának legalább 20 százalékos csökkentése érdekében.
Az intézkedéssel elvileg a hazai tejtermelőket akarják a fogyasztás ösztönzése révén támogatni, a Digi24 által megszólaltatott Ionuț Lulu, az egyik szarvasmarha-tenyésztő egyesület elnöke azonban azt állította, hogy a friss tej értékesítése az éves romániai 1,21 millió tonnás tej- és tejtermékfogyasztás alig 14 százalékát teszi ki, a 170 ezer tonna friss tejnek pedig csak egy része származik hazai termelésből, a feldolgozók most mégis – a friss tej fogyasztói árának 20 százalékos csökkentésére hivatkozva – 25 százalékkal kisebb felvásárlási árat követelnek a gazdáktól.
Nicolae Ciucă kormányfő azt követően ült tárgyalóasztalhoz a termelők, feldolgozók, nagykereskedők és áruházláncok képviselőivel, hogy a gazdaszervezetek a hazai tejtermelés ellehetetlenítése miatt tiltakoztak, azt állítva, hogy önköltségi 1,40 lejes áron sem tudják már értékesíteni a tejet, mert nem tudják felvenni az árversenyt az import (főleg Magyarországról behozott) tejjel. Márciusban az erdélyi tejtermelők a Szilágy megyei Járaszurduk (Surduc) településen emésztőgödörbe öntöttek egy tartálykocsinyi tejet, tiltakozásul amiatt, hogy nincs vevő termékükre.
Románia tejfogyasztása 2015 és 2020 között tíz százalékkal nőtt, miközben a tejtermelés szempontjából Románia uniós szinten az utolsó helyen van. A szakma szerint ennek fő oka, hogy a kormány kevésbé támogatja a gazdákat, mint más európai uniós országok. A Digi24 szerint a román szarvasmarha-tenyésztők évi 73 eurós támogatást kapnak egy állat után, míg Bulgáriában 189 euró, más uniós államokban pedig több száz euró támogatás jár, így ott a gazdák olcsóbban tudják megvételre kínálni a tejet is.
MTI
