Dan Bălăcel reptérigazgató és a teljes vezetőtanács máris kezdheti a visszaszámlálást, mert a fenntartó és többségi tulajdonos Arad Megyei Önkormányzat (CJA) díszcsomagolásban akarja lapátra tenni őket. A díszcsomagolás neve „társulás a reptér tevékenységének korszerűsítésére, fejlesztésére”, a szalagot pedig a Bukarestben 2011-ben bejegyzett, angolul is gubancos nevű Intelligent Triton Consulting System kft. (ITCS) köti majd rá a dobozra. A karácsonyi ünnep árnyékában, az utolsó tanácsülésen napirendre tolt határozattervezet még megbicsaklott, mert a képviselő-testület több tagja nem értette, miről is van szó, és a szavazást elnapolták, de már most borítékolható, hogy a következő ülésen simán vagy döcögve, de megszavazzák.
Az Aradi Hírek utána bányászott, hogy a CJA milyen cégnek is akarja kiszervezni az évtizedek óta tetszhalottként vegetáló repteret, kinek fűződik érdeke a csődtömeggel való társuláshoz.
Az már szinte biztos, hogy Nicolae Ioţcu megyei elnök, második mandátumának feléhez közeledve végképp megelégelte, hogy az önkormányzat csak pumpálja a pénzt a reptérbe, euró milliókat költenek a fenntartására, bérekre, a gépirányítási rendszer fejlesztésre, kifutópályára, ám a legvékonyabb ködben is a járatokat (heti kettőt) már Temesvárra kell irányítani. Ahogy történt az sokadszorra, például ma, január 7-én is. Ioţcu végleges megoldást akar, vélhetően tudja, hogy az aradi reptérnek ebben az önálló formában vége, itt soha nem fog naponta még fél tucatnyi gép sem le- és felszállni.
Az ITCS tavaly októberben tette le a CJA asztalára a társulásra vonatkozó szándéknyilatkozatot, ám hogy ez pontosan mit tartalmaz, mit ígérnek a bukarestiek, egyelőre nem publikus. A céget 200 lejes törzstőkével 2011 augusztusában jegyezték be, hivatalosan egy alkalmazottja van, vezetője Dan Bucur. A cég gazdag és szerteágazó tevékenységgel még nem dicsekedhet, annál inkább a tulajdonos-vezérigazgató Dan Bucur, aki a CJA tavaly megalapozott kurdisztáni kapcsolatait építette, szervezte az aradi küldöttség kiutazását, a kapcsolatteremtést.
Korábban Bucur, bankok, külföldi cégek bevonásával inkább mezőgazdasági-turisztikai projektekben utazott Arad, Temes és Krassó-Szörény megyékben, de üzleti szálak kötik-kötötték Irakba, Szíriába, Ázsiába is.
Persze, miután a megyei önkormányzat rábólint az említett határozattervezetre, sok víz lefolyik a Maroson, amíg megszületik a társulási szerződés. A határozat ugyanis csak jogosítványt ad a CJA-t a reptér részvényesi közgyűlésében képviselőknek, hogy elkezdjék a tárgyalásokat az ITCS-sel. Vélhetően Nicolae Ioţcu egy olyan ppp-konstrukciót (közszféra-magánszféra társulása) képzel el, mint amilyet a kórház kötött a CardioLife-fal.
A fő kérdés azonban, hogy milyen fejlesztési, stratégiai elképzelésekkel rukkol elő az ITSC, amely a szándéknyilatkozat megírása előtt már biztos tárgyalt a megye vezetésével. A jelenlegi műszaki, utasforgalmi infrastruktúrájával az aradi reptér életképtelen, Temesvár árnyékában pedig elképzelhetetlen, hogy önálló légikikötőként, saját járatokkal felfut. Az aradi reptér csak 2012-ben 723 ezer lejes lyukat vágott a megye büdzséjén.
Egyetlen egérútja, hogy a máris túlzsúfolt, újabb légitársaságokat kényszerűségből visszautasító Temesvárral közösen alakul ki egy regionális légikikötő, ebből hasít ki magának egy szeletet. Az autópályával a két reptér közötti gyors közlekedés megoldható, és ha 2015-ben talán befejeződik a Nagylak-Arad sztrádaszakasz is, akkor már Csongrád megyei utasokban is gondolkodhatnak.
Amúgy nehéz nem arra gondolni, hogy az ITSC-t az aradi reptérrel való társulásra hajazva alapították, hisz a cég vegetál: a 2012-es évben mindössze 4769 lej árbevételt termelt, vesztesége pedig 953 lej volt.
Irházi János
