A nyári időszámítás – amely most ér véget – ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében.
A figyelmeztetés értelmében 200 méter alatti, helyenként pedig 50 méter alatti a látótávolság Fehér, Arad, Brassó, Kovászna, Hargita, Maros, Szeben, Suceava, Temes és Vaslui megyei közútjain.
Köd van a Bukarestet Konstancával összekötő A2-es autópályán, az A1-es, Nagyszeben és Déva közötti sztrádán, valamint a Szászsebes és Torda közötti A10-es bizonyos szakaszain is. A rendőrök kérik a járművezetőket, hogy csökkentett sebességgel, óvatosan közlekedjenek, kapcsolják fel a ködlámpát, és növeljék a követési távolságot.
Agerpres
A portál adatigénylésére válaszolva a tárca közölte: eddig 33 millió 655 ezer adag koronavírus elleni vakcina érkezett az országba, amiből az oltási kampány kezdete (2021. december 27.) óta 16,9 millió dózist adtak be, illetve 3,7 millió már átvett, a regionális központoknak szétosztott vakcinát a beszerzési áron értékesítettek. Azt azonban, hogy ez milyen vételárat takar, a tárca nem volt hajlandó közölni, mivel a vakcinabeszerzési szerződés szerint bizalmas információnak minősül.
A határrendészet Trafic online forgalomfigyelő alkalmazásán közzétett adatok szerint a nagylaki autópálya-határátkelőnél a kilépő oldalon hosszú sorban várakoznak a tehergépjárművek, mert csak három sávon zajlik az ellenőrzés. A magyarázat szerint az ok a magyar határrendészet személyzethiánya.
A jogszabályjavaslat mellett 232, ellene 3 képviselő szavazott, 29-en tartózkodtak. A tervezet a közúti közlekedést szabályozó 2002/195-ös sürgősségi kormányrendelet (a közlekedési törvénykönyv) 64-es cikkét módosítja. Lehetővé teszi a közlekedési rendőrség számára, hogy ne csak az úttesten szabálytalanul várakozó járműveket szállítsa el – mint ahogy a rendelet jelenleg előírja –, hanem a közterületen bárhol szabálytalanul várakozó gépkocsikat.
A 43 tartózkodás mellett, 547 támogató és 49 elutasító szavazattal elfogadott határozat szerint az EU Tanácsának 2022 végéig meg kell tennie minden szükséges lépést azért, hogy elfogadja Románia és Bulgária felvételét a szabad mozgást biztosító schengeni térségbe. Ez mindkét tagállam számára a személyforgalom ellenőrzésének megszüntetését jelentené a belső határokon 2023 első felétől.
Kelemen Hunor elmondta: az Európai Unió csak technikai feltételektől teszi függővé a schengeni csatlakozást, és Románia ezeket a feltételeket már 2011-ben teljesítette. Hozzátette: maga is a kormány tagja volt 2011-ben, amikor az Európai Bizottság erről tájékoztatta a román kormányt. Hozzátette: az ország azért nem csatlakozhatott azóta sem, mert egyes tagállamok ezt megvétózták.
A sárga kódú jelzés 16 megyére terjed ki és vasárnap reggelig érvényes a Bánságban, a Körösök vidékén, Máramarosban, Erdélyben és a hegyvidéken. Ezekben a régiókban záporokra, zivatarokra kell felkészülni, a hirtelen leeső csapadékmennyiség elérheti a 25-30, néhol a 40-50 litert négyzetméterenként.
Az érintett megyék: Fehér, Krassó-Szörény, Szeben, Arad, Szilágy, Bihar, Hunyad, Szatmár, Beszterce-Naszód, Kolozs, Máramaros, Temes, Mehedinţi, Suceava, Vâlcea, Gorj.
Az útvonal kiépítésével az egyesület a faluturizmust kívánja fejleszteni. Amint az MTI-hez szerdán eljuttatott közleményben áll: „hozzáférést kíván biztosítani az utazóknak az érintett helyi közösségekhez és történeteikhez, hogy ezáltal is segítse a fenntartható és felelősségteljes fejlődésüket”.
A tervezetet 253 parlamenti képviselő támogatta, egy ellene szavazott, 23-an tartózkodtak. A több európai ajánlást hazai jogrendbe ültető tervezet a 2003/53-as törvényt, illetve a 2019/57-es sürgősségi kormányrendeletet módosítja és egészíti ki.
