Az évek óta szünetelő magas szintű román–magyar párbeszédre vonatkozó kérdésre kijelentette, hogy Magyarország érdekelt a nyílt és őszinte párbeszédben. A legégetőbb kérdések között a református egyháznak korábban visszaszolgáltatott Székely Mikó kollégium visszaállamosítását, a magyar himnusz éneklése és a székely zászló, a MOGYE, illetve a kétnyelvű utcanévtáblák elleni hatósági fellépéseket említette. „Nem látom értelmét, hogy barátságos fotók készüljenek egy közös kormányülésről, ha annak nincsen megfogható eredménye az erdélyi magyarság számára is” – jelentette ki Wetzel Tamás.
A helyettes államtitkár nyomatékosította, a magyar kormány támogatja az erdélyi magyarságot és a magyar közösség intézményeit. Cáfolta, hogy a magyar kormány külgazdasági céljai háttérbe szorították volna a nemzetpolitikát. „A kettő egyáltalán nincsen ellentétben, az egyik nem oltja ki a másikat, hiszen a szomszédságpolitika elsősorban nemzetpolitikáról szól” – jelentette ki.
Elmondta, eddig mintegy 720 ezren kérték egyszerűsített honosítással a magyar állampolgárságot, és az igénylők kétharmada erdélyi magyar. Megjegyezte, a folyamat beindítása utáni első három évben a határon túli magyarok legmobilisabb, legelkötelezettebb rétege igényelte a magyar okmányokat. Most az a cél, hogy a kis településeken élő kevésbé mobilis magyaroknak is megteremtsék erre a lehetőséget. Ezért kötöttek az EMNT mellett az RMDSZ-szel is szerződést arról, hogy a szövetség segítséget nyújt a honosítási folyamatban.
MTI
