A nyári időszámítás jelenleg a világ több mint száz országában egységesen elfogadott rendszer. A módszer azon alapul, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges fényt kell használni.
A napéjegyenlőséghez közeli tavaszi óraállítást követően már kisebb mértékben csökken a kora esti időszakok terhelése, amikor egy órával később kapcsoljuk fel a villanyt. A villamosenergia-megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása esetében jelentkezik – olvasható az MTI-n.
2021-ben megszűnhet az óraátállítás
Tavaly az Európai Parlament (EP) támogatásáról biztosította az évenkénti kétszeri óraátállítás gyakorlatának 2021-es megszüntetését. A strasbourgi határozat értelmében azok az uniós országok, amelyek a nyári időszámítás megtartása mellett döntenek, 2021 márciusában állítanák át utoljára az órát, a téli időszámítást preferálók pedig 2021 októberében. Egymás közötti egyeztetésre lesz szükség a tagállamok között annak érdekében, hogy az egységes piac működését ne forgassa fel az, hogy egyes országok a téli, míg mások a nyári időszámítás mellett döntenek.
Az Európai Bizottság eredeti javaslata szerint 2019-ben állították volna át utoljára az órákat az EU-ban, de ez egyes tagországok fenntartásai miatt nem volt tartható, így az új céldátum 2021. Sajtóhírek szerint többek között Belgium, Ciprus, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Románia és Portugália a nyári, Dánia, Finnország és Hollandia viszont a téli időszámításra való átállást támogatja.
Eyges vélemények szerint a márciusban és októberben esedékes óraátállítás káros hatással van az egészségre, az elérhető energiamegtakarítás viszont ezzel szemben elenyésző.
