Speciális nyugdíj-kiegészítést szavaztak meg maguknak a törvényhozók

Elfogadta a parlamenti képviselők és szenátorok speciális nyugdíj-kiegészítéséről szóló törvénymódosítást kedden a parlament két házának együttes ülése.

A jogszabály szerint a romániai törvényhozók a hivatalos nyugdíjkorhatár elérése után a parlamenti mandátumuk idejével arányos juttatást kérhetnek a parlamenttől, a rendes nyugdíjuk kiegészítéseként. A pótlék három teljes mandátum (vagyis 12 év) parlamenti tevékenység felett már nem növekszik: a legnagyobb parlamenti nyugdíj-kiegészítés így mintegy 4000 lej lehet.

A tervezet kezdeményezői között eredetileg kormánypárti és ellenzéki törvényhozók egyaránt voltak, miután azonban a sajtó bírálni kezdte a törvényhozók „önzését és kapzsiságát”, a liberális ellenzék visszavonta aláírásait és nemmel szavazott.

A kezdeményezők nevében Anghel Stanciu szociáldemokrata képviselő a „parlament visszavételére” szólította fel a törvényhozókat és azzal érvelt, hogy nem lehet erős, a korrupció kísértésének ellenálló törvényhozása az országnak, ha a parlamenti juttatások nem vonzók. Kerekes Károly, az  RMDSZ képviselője, aki 1990 óta tagja a bukaresti parlamentnek, arra emlékeztette társait, hogy 2010-ben a gazdasági válság idején hétféle speciális nyugdíjat (köztük a törvényhozóit) töröltek el, egyedül a bírákét „mentette meg” az alkotmánybíróság, akik – statútumuk szerint – 25 ezer lejes öregkori juttatásra számíthatnak. Ludovic Orban, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) alelnöke szerint már csak ez a törvény hiányzott ahhoz, hogy a bukaresti parlamentbe vetett bizalom minden más közintézménynél alacsonyabb szintre süllyedjen: szerinte ez a bizalmi szint magát a demokráciát veszélyezteti.

A parlamenti külön nyugdíj visszahozása azt követően került a román sajtó célkeresztjébe, hogy a módosítás egyik liberális kezdeményezője, Vasilica Steliana Miron azzal példálózott: a férje tartja el, mert szenátori fizetése fodrászra sem elég. Egy romániai törvényhozó 5000 lej körüli fizetést kap, ám ennek mintegy kétszeresét költheti képviselői vagy szenátori irodája működtetésére, továbbá úti- és szállásköltségei jelentős részét is elszámolhatja. Erre alapozva a Romania Liberă című lap egy 2011-ben készült összehasonlítás nyomán arra a következtetésre jutott, hogy – bár a magyar törvényhozóknak nagyobb a fizetésük – a román államnak háromszor annyiba kerül egy törvényhozó, mint Magyarországnak. A romániai bruttó átlagbér áprilisban kevéssel haladta meg 2500 lejt, az átlagnyugdíj pedig 890 lej volt.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Ma van a nemzeti összetartozás napja – 105 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot [AUDIO]
Magyarország elveszítette területének és lakosságának kétharmadát.
Lesújtó: a felnőtt lakosság több mint egyharmada funkcionális analfabéta
A matematikai alapkészségek terén még rosszabb a helyzet egy felmérés szerint.
Végre itt a nyár! 30 fokos hőségre is lehet számítani
Felmelegedés és 30 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók a következő két hétben.
Nem lesznek többé publikusak a tisztségviselők vagyonnyilatkozatai
Civil szervezetek és Nicușor Dan államfő szerint is ez a demokrácia alapelvével ütközik.
A rendőrség drogtesztjeinek csaknem fele hamis pozitív eredményt adott
Egy civil szervezet szerint ez hatósági visszaélésnek minősül és jogosan kelt ellenérzéseket a társadalomban.
Letette a hivatali esküt Nicușor Dan, Románia új elnöke
Az államfő azt ígérte: figyelni fog a társadalom hangjára és partnere lesz a társadalomnak.