Éleslövészet Patriot-rakétával a Ramstein Legacy 24 nevű nemzetközi hadgyakorlat keretében | Fotó: a védelmi minisztérium Facebook-oldala
A CSAT az ukrajnai biztonsági helyzet rosszabbodására, a „civileket és energetikai infrastruktúrát érő masszív orosz támadásokra” hivatkozva, a NATO-szövetségesekkel egyeztetve hozta meg döntését. Bukarest a Patriot-üteg átadásának feltételként kikötötte, hogy folytatódjanak a szövetségesekkel – elsősorban az Amerikai Egyesült Államokkal – megkezdett tárgyalások annak érdekében, hogy Románia egy ezzel egyenértékű, NATO-kompatibilis rendszert kapjon a román légtér védelmének biztosítása érdekében.
Románia 2017-ben írt alá 4 milliárd dolláros szerződést négy Patriot-rendszer beszerzéséről. Ezek közül kettőt vett át, és üzemelt be. A másodikat alig néhány napja, pénteken nyilvánították harcképesnek, miután június 10. és 14. között éleslövészettel tesztelték a Fekete-tenger partján megrendezett Ramstein Legacy 24 nevű nemzetközi hadgyakorlat keretében.
Klaus Iohannis államfő május elején tett washingtoni látogatásán, Joe Biden amerikai elnök felvetésére reagálva jelentette be, hogy Románia kész tárgyalni Patriot rakétaelhárítók Ukrajnába küldéséről. Később az elnök úgy pontosított: Bukarest nem fogad el olyan forgatókönyvet, amely légelhárítás és rakétavédelem nélkül hagyná az országot, és csak abban az esetben küldene Patriot üteget Ukrajnának, ha „valami egyebet kap” NATO-szövetségeseitől.
Szerdán a Digi24 hírtelevízió közölte, hogy a védelmi minisztérium vezetői ellenzik a – „rendkívül drága” – Patriot-rendszer átengedését a háborúban álló Ukrajnának, az értesülést azonban sem a tárca, sem a CSAT csütörtöki közleménye nem erősítette meg. A kommüniké szerint a védelmi tárca nemzetbiztonsági ülésen egy részletes elemzést mutatott be a Patriot-rendszerek, illetve másik három légelhárító rendszer hadrendbe állításának folyamatáról, ezek katonai operatív fontosságáról, illetve egy Patriot-rendszer átadásának várható következményeiről.
„A (Patriot-üteg átengedéséről szóló) döntés alapos műszaki helyzetelemzésén alapult, és a román hatóságok minden intézkedést megtettek, hogy Romániában ne keletkezzenek sebezhető pontok, ugyanakkor folytatják az egyeztetéseket a szövetségesekkel az ország légvédelmének további erősítése érdekében. Románia a nemzetközi közösséggel együtt következetesen támogatja Ukrajna önvédelemhez való legitim jogát Oroszország illegális, és ki nem provokált agressziójával szemben” – olvasható a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülésről kiadott közleményben.
Iohannis visszalépett a NATO-főtitkári jelöltségtől
Klaus Iohannis államfő visszavonta jelöltségét a NATO főtitkári tisztségére, Románia is támogatja, hogy Mark Rutte leköszönő holland miniszterelnök kerüljön a védelmi szövetség élére – közölte csütörtökön az elnöki hivatal. A döntést a Legfelsőbb Védelmi Tanács ülése után megjelent sajtóközleményben hozták nyilvánosságra.
A közlemény szerint Iohannis a nemzetbiztonsági testület ülésén bejelentette, hogy visszalépéséről már a múlt hét végén tájékoztatta a NATO-szövetségeseket. Iohannis kikérte a védelmi tanács tagjainak véleményét Mark Rutte jelöltségéről, és a tanács egyetértett azzal, hogy Románia támogassa a holland miniszterelnököt a NATO-főtitkári poszt elnyerésében.
A második elnöki mandátuma végéhez közeledő államfő március 12-én sajtóértekezleten jelentette be, hogy megpályázza a NATO főtitkári tisztségét. Akkor azt mondta: a két évtizede NATO-tag Románia nevében, országa teljesítményére és saját tízéves államfői tevékenységének tapasztalataira alapozva pályázza meg a védelmi szövetség legmagasabb tisztségét. Úgy értékelte: a „kiszámítható és megbízható NATO-szövetséges Romániának” jogos törekvése, hogy nagyobb szerepet vállaljon az euroatlanti struktúrák vezetésében, és a NATO döntéseit is kiegyensúlyozottabbá teszi, ha a kelet-európai térségnek erős és befolyásos képviseletet biztosít.
MTI
