Rekordszámú magas rangú politikus – 9 törvényhozó és 12 volt vagy jelenlegi kormánytag – ellen indított eljárást 2014-ben a román korrupcióellenes ügyészség (DNA) – közölte Laura Codruţa Kövesi, a DNA főügyésze kedden a legfőbb ügyészség részlegeként működő szervezet évértékelő értekezletén. A főügyész szerint a DNA tavaly minden korábbi rekordját megdöntötte: a szervezeténél dolgozó 86 ügyész több mint 9000 ügyben nyomozott, és egy év alatt több mint 1000 vádlottat küldött bíróság elé, köztük 35 bírót és ügyészt. Kövesi megjegyezte: ha sikerülne behajtani az elítéltektől a korrupciós ügyekben jogerősen elkobzott több mint 300 millió eurót, abból fedezni lehetne a romániai orvosok egyéves fizetését.
A DNA évértékelő értekezletén Klaus Iohannis államfő és Victor Ponta miniszterelnök is részt vett. A törvénytelenül szerzett vagyonok elkobzását az államfő is sürgette: Iohannis elfogadhatatlannak nevezte, hogy a korrupciós ügyekben elrendelt vagyonelkobzások alig tíz százalékát sikerül csak a pénzügyminisztériumnak behajtani. Rámutatott: ahogy nem „fakultatív”, hogy egy elítéltet börtönbe zárnak-e, ugyanúgy a vagyonelkobzási rendelkezések is „kötelező” részei a korrupciós bírósági ítéleteknek, hogy a korrupciót ne csak büntessék, hanem a csábítás is megszűnjön. Iohannis úgy értékelte, hogy a DNA megalakulása és hatékonnyá válása jelentős változást hozott a román társadalomban: eltűnt az emberekből a kis- és nagykorrupcióval szembeni tehetetlenség érzése. Úgy vélte, hogy a DNA megérdemelten élvezi a polgárok bizalmát, az Európai Bizottság elismerését. Az államfő reményét fejezte ki, hogy a parlament – ígéretéhez híven – hamarosan egyszerűsíteni fogja a törvényhozás tagjai ellen a DNA által indítandó bűnvádi eljárásokat. Iohannis azt mondta, hogy feltétel nélküli szövetségese a DNA-nak a korrupcióellenes harcban, mivel azt a jogállamiság kulcsintézményének tekinti. „Nincs más út a román társadalom számára, mint a korrektség és törvénytisztelet” – jelentette ki.
A DNA a nagy korrupciós ügyekben illetékes, vagyis azokban az esetekben, amelyekben 10 ezer eurónál nagyobb összegű megvesztegetésről vagy 200 ezer eurónál nagyobb kárról van szó, illetve minden olyan esetben, amelyben a gyanúsítottak köztisztviselők.
MTI
