A nyári időszámítás – amely most ér véget – ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében.
Az utóbbi években felvetődött az óraátállítás megszüntetésének az igénye. Az Európai Bizottság 2018-as döntésének megfelelően a tagállamok önállóan dönthetnek, hogy melyik időzónát választják, a nyárit, vagy a csillagászatit (amit télinek is neveznek, de tulajdonképpen a „normális”, természetes időszámítás), és már 2019-ben eltörölték volna az óraátállítást, de néhány EU-s ország ellenezte ezt. A tagállamoknak 2020 áprilisában kellett volna választ adniuk az Európai Bizottságnak, hogy melyik időszámítás mellett döntenek, de a koronavírus-járvány miatt nem ez volt a prioritás.
Az Európai Parlament 2019 tavaszán támogatta az óraátállítás megszüntetését célzó európai bizottsági javaslatot, a kezdő dátumot az eredeti kezdeményezés szerinti 2019 helyett azonban 2021-ben határozta meg. A javaslattal kapcsolatban elfogadott uniós tanácsi álláspont nincs.
Az egységes európai villamosenergia-rendszerben az eltérő időzónák kezelése komoly informatikai feladat lesz, különösen az egymással szomszédos átviteli rendszerek esetében.
Mi mellett dönt Románia?
2018-ban kidolgoztak egy törvénytervezetet, amely szerint Románia „lemondott” volna a nyári időszámításról, és a csillagászati maradt volna állandó. Az elsőként megkeresett ház, a szenátus ezt elutasította – igaz, ekkor a kormány sem támogatta a nyári időszámítás elvetését. A képviselőház ipari bizottsága is negatívan véleményezte a kezdeményezést. A törvénytervezetet végül tavaly februárban nyújtották be ismét a parlamenti szakbizottságokhoz, de a jelentéshez meg kell várni egy új európai szintű határozatot.
Korábban arról volt szó, hogy Romániában a nyári időszámítás marad érvényben, de ez még korántsem végleges tehát.
