Az alkotmánybíróság megnehezítette a korrupcióellenes harcot a civilek és az elnök szerint | Fotó: ccr.ro
A testület szavazattöbbséggel, a magánélethez való jogra hivatkozva döntött arról, hogy ezentúl csak a Feddhetetlenségi Ügynökséghez (ANI) kell a tisztségviselőknek a vagyonukról és érdekeltségeikről szóló éves nyilatkozatot leadniuk, de azt nem kell közzétenni sem az ANI, sem az érintett intézmény honlapján. Arról, hogy a nyilatkozatnak nem kell már kiterjednie a tisztségviselővel vagyonközösségben élőkre, a jogbiztonság alkotmányos elvére hivatkozva, egyhangúlag döntött a CCR.
A testület közleményében rámutatott:
azért alkotmánysértő, ha a tisztégviselőknek a sajátjukon kívül családtagjaik vagyonáról is nyilatkozniuk kell, mert büntetőjogi szempontból mindenki csak saját magáért (nyilatkozata valóságtartalmáért) vállalhatja a felelősséget,
a családtagok (előle esetleg eltitkolt) vagyonáért nem vonható felelősségre – írta az MTI.
Az alkotmánybíróság az ANI – a tisztségviselők vagyonosodását vizsgáló korrupcióellenes intézmény – működését szabályozó 2010-es törvény utólagos normavizsgálata során helyezte hatályon kívül az alkotmányt sértő cikkelyeket. Az ANI-törvény 40 olyan állami tisztségviselőt, illetve választáson induló jelöltet sorol fel, akinek vagyonáról és érdekeltségeiről nyilatkozatot kell évente eljuttatnia az ANI-hoz.
Civil szervezetek: tönkretették a korrupcióellenes harcot
Az alkotmánybíróság megfellebbezhetetlen döntését több civil szervezet is bírálta. Az Expert Forum szerint az alkotmánybírák az átláthatóság felszámolásával a korrupcióellenes harc egyik legfontosabb eszközét tették tönkre. A Fenntartható Fejlődésért és Együttműködésért Egyesület elnöke szerint a CCR tönkretette a korrupció feletti civil ellenőrzés egyetlen hatékony módszerét, és tágra nyitotta a kaput a döntéshozók törvénytelen meggazdagodása előtt.
ANI: ez hatással lesz Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaira
Közleményben reagált az Országos Feddhetetlenségi Ügynökség az alkotmánybíróság döntésére: az ANI megállapította, hogy a határozata ütközhet Románia korrupcióellenes fellépéshez kapcsolódó összes nemzetközi kötelezettségvállalásával, és hatással lehet az OECD-csatlakozás folyamatára is. Emellett a határozat az intézmény értelmezése szerint a honlapjukon jelenleg elérhető vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok törléséhez vezethet.
Az Agerpres szerint az ANI emlékeztetett, hogy
jelenleg több mint 12 millió vagyon- és érdekeltségi nyilatkozat érhető el a honlapjukon, amelyeket éppen a csütörtökön alkotmányellenessé nyilvánított előírások alapján tettek közzé.
Közleményében az intézmény tételesen felsorolta az alkotmánybírósági határozat hatásait Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaira. Emellett az Emberi Jogok Európai Bíróságának több ítéletére hivatkozva cáfolta az alkotmánybíráknak azt az érvét, hogy a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok közzététele sérti a magánélethez való jogot. Ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy egy 2014-ben hozott határozatában az alkotmánybíróság alkotmányosnak nyilvánította a vagyon- és érdekeltségi nyilatkozatok közzétételi kötelezettségét.
Az ANI hivatkozik arra is, hogy a Világbank adatai szerint 2020-ig több mint 160 országban vezették be vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettséget.
Nicușor Dan: az alkotmánybíróság döntése ellenkezik a demokrácia egyik alapelvével
Nicușor Dan államfő szerint a vagyonnyilatkozatokat titkosító alkotmánybírósági határozat „ütközik a demokrácia egyik alapvető elvével, a közhivatal gyakorlásának átláthatóságával”. Csütörtök esti Facebook-bejegyzésében az államfő emlékeztetett arra, hogy a polgárok hozzáférése a köztisztségviselők vagyonnyilatkozatához a feddhetetlenség és az elszámoltathatóság garanciája – idézte az Agerpres.
Péntek reggel határozottan kijelentette: az alkotmánybíróságnak mielőbb meg kell indokolnia a vagyonnyilatkozatokat titkosító határozatát, a parlamentnek pedig módosítania kell a törvényt.
Arra az újságírói kérdésre, hogy az ő vagyonnyilatkozatát nyilvánosságra fogja-e hozni, Nicușor Dan azt felelte: „Ha a törvény megtiltja a feddhetetlenségi ügynökségnek, hogy publikálja, akkor az Államelnöki Hivatal honlapján fogom közzétenni”.
Az alkotmánybíróság több tagjának lejár idén júniusban a mandátuma. Utódaik közül egyet az Államelnöki Hivatalnak kell kineveznie. „Úgy gondolom, hogy az alkotmánybíróságnak kiegyensúlyozottabbnak kell lennie; meg fogják látni, hogy az én jelöltem politikamentes lesz” – mondta az államfő, de nem nevesített konkrét jelöltet, csak annyit mondott, hogy már folynak tárgyalások ebben az ügyben.
