Nem jó jel: a NATO Romániába küldheti magas készenlétű összhaderőnemi erőit

Klaus Iohannis elnök | Fotó: presidency.ro

Klaus Iohannis elnök | Fotó: presidency.ro

A kétkamarás parlament együttes ülése kedden formálisan is tudomásul vette Klaus Iohannis államfő tájékoztatását külföldi katonák és hadfelszerelések Romániába érkezéséről, valamint a nemzetközi békemissziókban szerepet vállaló román kontingensek keretszámáról.

Az államfő egyebek mellett arról tájékoztatta a törvényhozást, hogy – a legfelsőbb védelmi tanáccsal (CSAT) konzultálva – jóváhagyta egy Ukrajnának szánt, felszerelést és hadi eszközöket tartalmazó finn szállítmány áthaladását az ország területén, és 50 ukrán katona kiképzését, akiknek az illető felszerelést kell majd használniuk és karbantartaniuk. Iohannis szerint ennek megelőlegezett költségeit a román védelmi minisztérium utólag elszámolja az Európai Unió Ukrajnát támogató katonai segítségnyújtási missziójánál (EUMAM Ukrajna).

Az államfő jóváhagyta, hogy a holland fegyveres erők három MQ-9 Reaper típusú pilóta nélküli megfigyelő repülőgépet küldjenek idén Romániába. A NATO keleti szárnyának védelmét szolgáló drónokkal együtt 140 holland katona is Romániába érkezik, közülük a drónok üzemeltetését ellátó 50 katona tartós kiküldetésre.

A román elnök – az Ukrajna ellen Oroszország által indított háborúra és az egyre bonyolultabb és kiszámíthatatlanabb nemzetközi biztonsági helyzetre hivatkozva –, a keddi formális tájékoztatással ahhoz is megszerezte a parlament előzetes hozzájárulását, hogy a NATO szükség esetén Romániába küldje a magas készenlétű összhaderőnemi műveleti erőit (VJTF). Az indoklás szerint azért kell ehhez előzetes jóváhagyás, hogy az engedélyezéssel ne hátráltassák a különítmény alapvető feladatának teljesítését, vagyis azt, hogy bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.

Iohannis arról is tájékoztatta a parlamentet, hogy Románia idén mintegy 5000 katonával és csaknem 2500 belügyi alkalmazottal járul hozzá a NATO, az Európai Unió, az EBESZ és az ENSZ égisze alatt szervezett nemzetközi missziókhoz: közülük 2516 katona és 365 belügyi alkalmazott vesz részt a külföldi küldetésekben, a többiek a szükség esetén mozgósítható tartalékállomány tagjai.

A parlament csak tudomásul veszi az államfő nemzetközi katonai missziókkal kapcsolatos tájékoztatásait, nem szavaz róluk. A törvényhozók közül egyedül a parlamenti botránykeltéseiről hírhedt Diana Șoșoacă független szenátor emelt kifogást az ellen, hogy Klaus Iohannis a „parlament jóváhagyása nélkül háborúba sodorta Romániát”, úgymond külföldi csapatokkal töltötte meg az országot, pedig senki sem támadta meg Romániát. Șoșoacă kirohanására egy másik ellenzéki törvényhozó, Bogdan Rodeanu, a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) képviselője válaszolt, leszögezve, hogy Románia nem áll hadban senkivel, de Oroszország – amelynek csapatait szerinte Șoșoacă szívesebben látná Romániában – olyan mértékben fenyegeti az ország és a térség biztonságát, hogy Romániának és NATO-szövetségeseinek sürgősen lépéseket kellett tenniük a keleti szárny megerősítése, elrettentő képességük növelése érdekében.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Kezdődik az iskolai beiratkozás első szakasza
A nemzetiségi iskolák/tagozatok esetében nincsenek iskolakörzetek.
A parlament kitiltotta a játéktermeket a 15 ezer lakosúnál kisebb településekről
A következő időszakban további szigorításokat terveznek.
Megjelentek a Szülőföldön magyarul program idei pályázati felhívásai
A kérelmeket kizárólag elektronikusan lehet benyújtani.
Vasárnaptól Románia és Bulgária is a schengeni övezet része, de a határnyitás csak részleges
A szárazföldi és folyami határokon továbbra is ellenőrzik az utasokat.
Vasárnap a légi és tengeri közlekedésben megvalósul a schengeni csatlakozás
A kormányfő szerint év végéig teljes körűen belép Románia a schengeni övezetbe.
Vasárnaptól nyári időszámítás
Egy órával előre állítjuk az órákat.