A munkatörvénykönyvet módosító tervezet elfogadását a szenátorok elsöprő többsége támogatta, mindössze egy honatya ellenezte, egy pedig tartózkodott a szavazáskor. A jogszabályt a képviselőháznak is el kell fogadnia, és az államfőnek is ki kell hirdetnie, hogy hatályba lépjen – írja a maszol.ro.
„Amint a szenátusi szavazáskor is látszott, a javaslatot az összes parlamenti párt felkarolta, tehát a képviselőházban is elsöprő többséggel megszavazzák majd" – vélte az RMDSZ politikusa. Szabó Ödön elmondta, azt szeretnék, hogy a munkatörvénykönyv módosítása még az idei nyugati keresztény húsvét (április elseje) előtt hatályba lépjen. A képviselő azzal indokolta a törvvénymódosítást, hogy nagypéntek az Európai Unió 16 tagállamában (tavaly óta Magyarországon is) munkaszüneti nap. „Sőt, még az Európai Unió intézményeiben, például az Európai Bizottságban is áll a munka nagypénteken” – magyarázta.
Emellett Romániában csak 14 hivatalos ünnepnapot ír elő a munkatörvénykönyv, míg például Belgiumban, Litvániában vagy Cipruson 16-17 munkaszüneti nap van évente. A nagypéntek az egyik legfontosabb hitéleti esemény, ezért munkaszüneti nappá kellene nyilvánítani – olvasható a tervezet indoklásában.
A jelenleg hatályos munkatörvénykönyv a következő dátumokat szabja meg hivatalos ünnepnapként: január 1–2. (újév), január 24. (Moldva és Havasalföld egyesülése), húsvét első- és másodnapja, május elseje (munka ünnepe), június elseje (gyermekek nemzetközi napja), pünkösd első- és másodnapja, augusztus 15. (Nagyboldogasszony), november 30. (Szent András, Románia védőszentjének napja), december elseje (Románia nemzeti ünnepe), december 25. és 26. (karácsony). A három vallási ünnep helyett más (nem keresztény) közösségek tagjai háromszor két szabadnapot kaphatnak saját hitéletük ünnepei szerint.
Az nem derült ki, hogy melyik nagypéntek elsz majd munkaszüneti nap: az ortodox, vagy a nyugati keresztény egyház tagjai ünnepe is.
