A jövő évi európai parlamenti (EP-) választások nyomán 15 fővel, 751 főre csökken az EP-képviselők száma, és az erről kedden túlnyomó többséggel, mindössze egy tartózkodás mellett elfogadott alkotmányügyi bizottsági javaslat értelmében Magyarországnak - további 11 tagországgal megegyező módon - eggyel kevesebb, az eddigi 22 helyett 21 mandátum jutna. A legtöbb, szám szerint 99 EP-mandátummal rendelkező Németország három helyet veszít, így 96 mandátuma lesz az új összetételű EP-ben. Ez már eldöntött dolog, most csak a további 12 helyről kell határozni. Az alkotmányügyi bizottság javaslatát a plénumon is el kell majd fogadni. A plenáris szavazás márciusban vagy áprilisban várható. A változások indoka az, hogy egyfelől a Lisszaboni Szerződés 751-ben határozta meg a kialakítandó EP-létszámot, másfelől a Lisszaboni Szerződés hatályba lépése után dőlt el egyértelműen, hogy Horvátország is csatlakozni fog az EU-hoz, és helyet kell biztosítani a horvát EP-képviselőknek. A mandátumok száma úgy oszlik meg a tagországok között, hogy a kisebb népességű országokban kevesebb számú lakosra esik egy mandátum, mint a népesebb országokban. Ez az úgynevezett degresszív arányosság elve. Gurmai Zita szocialista EP-képviselő, az alkotmányügyi szakbizottság alelnöke az MTI-nek adott nyilatkozatában elmondta: a dilemma minden létszámmódosításnál abban jelentkezik, hogy milyen mértékben érvényesítsék a degresszív arányosságot a teljes arányosság rovására. Jelen esetben végül arra jutottak, hogy a 12 helyet nagyrészt a közepes, részben pedig a kisebb méretű EU-tagországoknak járó mandátummennyiségből vonják le, az EP alkotmányügyi bizottságának javaslata értelmében oly módon, hogy egyetlen ország sem veszít egynél több mandátumot. Gurmai nagyon kiegyensúlyozottnak és érvényesítendőnek minősítette, méltatta a "senki se veszítsen egynél több mandátumot" elvet. Így egy-egy mandátumtól esik el Magyarország mellett Ausztria, Belgium, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Görögország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia valamint Horvátország, amely utóbbinak az esetében a veszteség csaknem "virtuális", hiszen a korábbi EP-összetételhez képest Horvátország számára akkor még pusztán elvben és feltételesen előirányzott mandátumszámhoz, a 12-höz képest van szó egy fős csökkentésről. Ha tehát Horvátország idén EU-taggá válik, akkor induláskor rögtön lesz 12 EP-képviselője, ám ez a helyzet csak egy évig fog tartani, hiszen a 2014-es választások után már csak 11 mandátum jár neki. A legkisebb tagországok - Málta, Luxemburg, Ciprus és Észtország - megőrzik egyenként 6-6 képviselőjüket. A parlamenti bizottsági szavazás során hajszállal - 10-9 arányban - döntöttek úgy, hogy ne Svédország, hanem Ausztria legyen az, amely mandátumot veszít. Schöpflin György, a szakbizottság fideszes tagja újságíróknak nyilatkozva hangot adott aggodalmának: a svéd szociáldemokraták a plenáris szavazás előtt kísérletet tehetnek korábban is hangoztatott törekvésük elfogadtatására, miszerint mégse Ausztria - és ne is Svédország - veszítsen egy mandátumot, hanem Magyarország veszítsen kettőt. Gurmai megerősítette, hogy ha nem Ausztriától vennének el egy mandátumot, akkor - demográfiai okokból - valóban Magyarország EP-képviselői helyeinek a száma csökkenhetne további eggyel.
MTI
