Lasconi nem engedné Ukrajnába a románokat, Georgescu alkotmányt módosítana

Elena Lasconi és Călin Georgescu között választhatunk vasárnap | Fotómontázs

Elena Lasconi és Călin Georgescu között választhatunk vasárnap | Fotómontázs

December 8-án, vasárnap tartják az elnökválasztás második fordulóját. Ezúttal csak két jelölt neve szerepel a szavazócédulán, az első fordulóban győztes Călin Georgescu független jelölté és a második helyezettként „továbbjutott” Elena Lasconié, a Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) jelöltjéé. Az alábbiakban szemlézünk legutóbbi megnyilatkozásaikból.

Călin Georgescu szerda este kijelentette, hogy államfőként megfontolná az alkotmánymódosító népszavazás kiírását. A független elnökjelölt a Realitatea Plus hírtelevíziónak nyilatkozva elmondta, hogy szerinte az alaptörvény módosításra szorul, különösen Románia uniós csatlakozása óta. „Vannak dolgok, amelyeket felül kellene vizsgálni, de a legfontosabb annak megértése, hogy az alkotmányt tiszteletben kell tartani” – jelentette ki.

Kérdésre válaszolva elmondta, hogy támogatja Románia teljes körű schengeni csatlakozását. Ám szerinte korábban nem a Nyugat vagy Ausztria akadályozta meg az ország belépését a belső határellenőrzés nélküli térségbe, hanem éppenséggel a román politikai osztály, amelyik „veszélyeztetve látta a vámokhoz kapcsoló üzleteit”.

Lasconi: államfőként egyetlen csepp román vért sem hagyok elhullani ukrán területen

A Mentsétek meg Románia Szövetség (USR) elnöke és államfőjelöltje, Elena Lasconi szerda este kijelentette, hogy államfőként „egyetlen csepp román vért sem hagy elhullani ukrán területen”. A jelölt a Digi24 hírtelevíziónak nyilatkozva félretájékoztatásnak, agresszív negatív kampánynak és „baromságnak” nevezte, hogy államfőként román fiatalokat küldene az ukrajnai frontra. Emlékeztetett arra, hogy Románia a NATO tagja, és az északatlanti szövetség egyetlen katonája sem harcol Ukrajnában.

Lasconi hangsúlyozta, hogy Romániának a NATO-ban kell maradnia, és a jelentős haderőfejlesztést végrehajtó Lengyelország példáját kell követnie. Kijelentette: az ország lakói nem lesznek biztonságban, ha Románia a semlegességet választaná. Elmondta, hogy államfőként megerősítené a hadsereget, a rendőrséget, a csendőrséget és a titkosszolgálatokat. „Meg kell erősítenünk ezeket az állami intézményeket, mert látni kell, hogy nem játék az a hibrid hadviselés, amelyet Oroszország a közösségi médián keresztül folytat” – mondta a politikus az Agerpres szerint.

 

A rovatból ajánljuk:

Dráguláshullám jön: áfa- és adóemelések jelentik a gazdasági megszorító intézkedéseket
Augusztus 1-jétől 11, illetve 21 százalékra nő az áfa, a szeszes italok, a dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adója 10 százalékkal emelkedik, a 3000 lejt meghaladó nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni. Január 1-jétől 10 százalékról 16 százalékra nő az osztalékadó.
Korlátozták a közalkalmazottak veszélyességi pótlékát, sztrájkkal fenyegetnek a szakszervezetek
A bérkiegészítés összege egységesen bruttó 300 lej lesz átmenetileg.
Magyar az űrben: Kapu Tibor elindult a Nemzetközi Űrállomásra
Magyarország a második űrhajósával vesz részt a küldetésben, de első asztronautája jut el az 1998 óta működő Nemzetközi Űrállomásra.
Bizalmat szavazott a parlament az RMDSZ részvételével megalakult négypárti kormánynak
A kormányprogram leépítéseket és adóemeléseket irányoz elő.
Aláírták a koalíciós megállapodást, az RMDSZ-nek három tagja lesz az új kormányban
Cseke Attila és Tánczos Barna továbbra is tagja lesz a kabinetnek, kulturális miniszternek Demeter Andrást jelölték.