A tisztviselő szerint körülbelül 20-20 millió szavazólapot készítettek elő az EP-képviselők, megyei tanácselnökök, megyei tanácsosok, polgármesterek és helyi tanácsosok megválasztására. Ezek nagy részét már szétosztották a megyéknek. Sajtótájékoztatóján Greblă arról is beszámolt, hogy a szavazólapokat a Hivatalos Közlönynél nyomtatták ki, a szavazópecséteket és öntapadós matricákat pedig az Állami Nyomda készítette el. Az újságírók azon kérdésre, hogy a szavazólapokhoz használt papírral lehetnek-e problémák, például, hogy átüthet-e pecsét a másik oldalra, Greblă azt mondta, hogy a papírt az állami tartalékokból biztosították, nem a szabadpiacon vásárolták. „A papír minden feltételnek megfelel. Kipróbáltuk, ebből a szempontból semmiféle gond nem lesz” – tette hozzá.
A helyhatósági választásra 207 389-en, az európai parlamenti választásra pedig 494-en jelöltették magukat; a legfiatalabb jelölt 23, a legidősebb 100 éves, de két 95 éves és két 94 éves jelölt is indul az önkormányzati választáson – ismertette Toni Greblă, hozzátéve, hogy polgármesteri tisztségre összesen 11 386-an pályáznak, a jelöltek közül 9776-an vidéken, 1610-en városon indulnak. A női polgármesterjelöltek aránya vidéken 10,56, városon 12,36 százalék. A 494 európai parlamenti képviselőjelölt közül 167-en (33,81 százalék) nők.
A választásokon a 18. életévüket betöltött román állampolgárok szavazhatnak. A választói névjegyzékben 18 025 324 személy szerepel, közülük 942 730-nak külföldre szól az állandó lakhelye. Greblă beszámolt arról is, hogy az országban 18 968, külföldön 915 szavazókörzetet alakítanak ki. Utóbbi rekordnak számít, a 2019-es EP-választáson mintegy 450 szavazókörzetet nyitottak a külképviseletek. Az AEP elnöke szerint a legtöbb szavazóhelyiség Bukarestben (1289), illetve Iaşi, Kolozs, Bihar és Bákó megyében (783 és 640 között) lesz; a legkevesebb szavazókört Tulcea, Kovászna és Hargita megyében alakítják ki (hozzávetőlegesen 200-at).
A román állampolgárok belföldön egyszerű turistaútlevéllel nem, csakis személyi igazolvánnyal vagy az ezzel egyenértékű dokumentummal szavazhatnak – hívta fel a figyelmet az AEP elnöke. Belföldön az elfogadott dokumentumok a személyi igazolvány, elektronikus személyi igazolvány, ideiglenes személyi igazolvány, szolgálati vagy diplomata-útlevél, valamint katonai iskolák tanulói esetében katonai szolgálati igazolvány. Elmondta azt is, hogy a belügyminisztérium a következő időszakban meghosszabbítja a személyazonosító igazolványokat kiállító hivatalok nyitvatartási idejét, hogy azok is idejében megújíthassák igazolványukat, akiknek mostanában lejár. Ezek az irodák a szavazás napja előtti szombaton is nyitva lesznek.
A június 9-i választásokon reggel 7 órakor kezdődik és 22 órakor zárul a szavazás, de akik abban az órában a szavazóhelyiségben tartózkodnak vagy a szavazóhelyiség előtt sorban állnak, 23 óra 59 percig még leadhatják a voksukat – magyarázta Toni Greblă. A helyhatósági választáson a választópolgárok csak annál a szavazókörzetnél voksolhatnak, amelyhez állandó lakhelyük vagy legalább 60 nappal korábban bejelentett ideiglenes lakhelyük alapján tartoznak. A szavazóhelyiségben a személyazonosító okmányuk felmutatása után a választópolgárok öt szavazólapot kapnak: egyet az EP-jelöltlistákkal, egyet a megyei tanácselnökjelöltekkel, egyet a megyei tanácsosi jelöltlistákkal, egyet a polgármesterjelöltekkel és egyet a helyi tanácsosi jelöltlistákkal. A választópolgárnak valamennyi szavazólapra rá kell nyomnia a pecsétet. Ezúttal egy bélyegzőpárna is rendelkezésre áll majd a szavazófülkében arra az esetre, ha a pecsét rosszul látszik.
Szavazás után a szavazólapokat egyenként össze kell hajtani úgy, hogy az ellenőrző pecsét jól látható legyen, majd bele kell helyezni a megfelelő urnába. A szavazópolgárnak ezután vissza kell adnia a pecsétet, majd elhagyhatja a helyiséget.
Mindegyik szavazókörzetnek rendelkezésére áll majd egy mozgóurna. Ezt azok igényelhetik, akik betegség miatt nem tudnak eljutni a szavazóhelyiségbe. Az igényléseket a választások napján is be lehet nyújtani, de „ajánlatos” ezt 14 óráig megtenni – tette hozzá Greblă.
Miután a szavazás lezárul, a körzeti választási iroda tagjainak jelenlétében felbontják az urnákat. Szavazatszámláláskor jelen lehetnek a helyiségben a külföldi és nemzetközi megfigyelők, a média akkreditált képviselői, valamint az adott választókerületben induló jelöltek is – közölte az AEP elnöke. Az urnákat sorra nyitják fel, a szavazatszámlálást és az eredmények jegyzőkönyvbe vezetését a szavazókörzet rendelkezésére bocsátott táblagép kamerájával rögzítik. Ezután valamennyi jegyzőkönyvet aláírják, lefényképezik, majd feltöltik az AEP alkalmazásába, így „szinte azonnal” látható lesz a hatóság honlapján.
„Ettől a pillanattól kezdve sem a fényképet, sem a jegyzőkönyvet nem lehet módosítani. Ehhez a szavazatok újraszámlálását vagy a hiba kijavítását elrendelő határozatra van szükség, amelyet szintén közzétesznek az AEP honlapján” – magyarázta az eljárást az AEP elnöke.
Agerpres
