György István, a magyar Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára emlékeztetett, hogy Magyarországon 2011-ben kezdték kiépíteni a kormányablakrendszert, a 29 első generációs ablakban 29 ügykört lehetett intézni, a fő profil még a tájékoztatás volt. Mostanra 314 kormányablak működik, amelyekben 2500-nál több ügytípust lehet intézni. A forgalom csaknem 80 százalékát 15-20 ügytípus teszi ki – tette hozzá.
Erdős Norbert (Fidesz), a térség országgyűlési képviselője elmondta: Csanád vármegye nagyobb része egykor nem Csongrádhoz, hanem Békéshez tartozott; Battonya 15 ezres lélekszámú járási székhely volt Csanádban. Ez is jelzi, hogy Trianon nemcsak azokat érintette, akik a határ másik oldalára kerültek, hanem azokat is, akik központból perifériává váltak – húzta alá.
A politikus kifejtette, a román határ mellett fekvő, jelenleg körülbelül 5500 lakosú város népességszáma nő, ugyanis sok Romániában élő ember vesz itt ingatlant, hiszen innen az aradi ipari park gyorsabban elérhető, mint Arad keleti oldaláról. Több román vagy romániai magyar nyugdíjas le is telepszik itt.
Békés vármegyében a battonyai egyelőre a 18., háromablakos kormányablak, országosan ez a 314. Román állampolgárok is tudnak itt ügyet intézni. Kialakítására több mint 143 millió forintot fordítottak.
MTI
