A magánnyugdíjalapból havonta folyósítandó járandóság összege csak abban az esetben haladhatja meg a szociális minimálnyugdíj (jelenleg 1281 lej) értékét, ha a jogosultnak nagyobb megtakarítása gyűlt össze, mint amit 8 évre elosztva ki lehet fizetni. A kedvezményezett korábbi elhalálozása esetén örökösei kapják meg egy tételben nyugdíjmegtakarításának kifizetetlen részét.
Akinek a magánnyugdíjalapnál összegyűlt megtakarítása nem éri el a szociális minimálnyugdíj 12-szeresét (vagyis kevesebb mint egy év alatt kifizethető), az továbbra is egy tételben veheti fel a teljes összeget.
Az életjáradékként fizetendő magánnyugdíj összegéről a járandóság folyósítására kiválasztott magánnyugdíjpénztár köt megállapodást a megtakarítás birtokosával. A megállapodásoknak több változata lehetséges, beleértve azt is, hogy a kedvezményezett elhunyta esetén özvegye számára fizessék tovább életjáradékként a magánnyugdíj egy bizonyos hányadát.
Korábban éles társadalmi vitát váltott ki a magánnyugdíjak folyósításának új szabályozása, amelyet első körben parlamenti vita nélkül, úgynevezett kormányzati felelősségvállalással próbált életbe léptetni tavaly ősszel az Ilie Bolojan miniszterelnök vezette négypárti kormány.
A megtakarítások egy tételben történő kifizetésének beszüntetése ellen a román lefelsőbb bíróság (ICCJ) és az ellenzéki Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) is alkotmányossági óvást emelt, arra hivatkozva, hogy a magánnyugdíj-megtakarítás magántulajdon, amelynek kezelésénél felügyeleti kötelezettsége van az államnak, de nem rendelkezhet felette. Az alkotmánybíróság azonban elutasította az érvelést olyan alapon, hogy az egy tételben történő kifizetés szerinte ellentétes a „nyugdíj” fogalmával.
Az alkotmánybíróság éppenséggel azt minősítette alkotmánysértő diszkriminációnak, hogy a rákbetegségben szenvedő nyugdíjasokkal kivételt tegyenek és nekik – a törvény eredeti változata szerint – egy összegben kifizessék megtakarításukat.
A bukaresti parlament decemberben törölte a kifogásolt előírást, a törvény egy év múlva lép hatályba. Az eddig hatályos szabályozás szerint a magánnyugdíj-megtakarításokat egy összegben fel lehet venni, vagy a jogosult döntése szerint a nyugdíjalap legfeljebb öt év alatt, havi részletekben fizeti ki a megtakarítást.
Románia 2008-ban vezette be a „hárompillérű” nyugdíjrendszert, amelynek értelmében a 35 év alatti alkalmazottak béréből levont nyugdíjjárulék egy törvény által meghatározott részét (2024. január 1-je óta a bruttó 4,75 százalékát), egy általuk kiválasztott magánnyugdíjalaphoz kell irányítaniuk („második pillér”), míg a fennmaradó rész (a bruttó bér 20,25 százaléka) továbbra is az állami nyugdíjpénztárhoz („első pillér”) kerül.
A nyugdíjrendszer „harmadik pillére” az önkéntes magánnyugdíjbiztosítás, ami a járulékbefizetéstől független, a biztosítók és ügyfeleik közti megállapodások által szabályozott megtakarítási lehetőség.
Romániában tavaly mintegy 8,3 millió román állampolgárnak volt kötelező és mintegy 830 ezernek önkéntes magánnyugdíj-megtakarítása.
