Határozottabb kormányzati kiállást sürget a Jobbik a Kárpát-medencei magyarság érdekeiért

Balczó Zoltán, a magyar Országgyűlés jobbikos alelnöke Toró T. Tibor EMNP-elnök és Vona Gábor Jobbik-elnök társaságában az Erdélyi Magyar Ifjak augusztus 8–12. közötti borzonti táborában

A Jobbik szerint a magyar kormány az elmúlt két évben sokkal kevesebbet tett a határon túli magyarokért, mint amennyit tehetett volna, vagy amit várni lehetett – értékelte Balczó Zoltán, a párt alelnöke pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján. Szerinte mindössze a „szimbolikus, érzelmi” kérdésekben ért el eredményeket az Orbán-kabinet. Ilyennek nevezte a nemzeti összetartozásról szóló törvény megalkotását, a Trianon-emléknap megteremtését, a határon túli osztálykirándulások megszervezésének kötelezővé tételét, és a kettős állampolgárságról szóló törvény elfogadását.
Az ellenzéki politikus ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy a feladatellátáshoz rendelt összegek tekintetében komoly visszalépés történt, hiszen – mondta – reálértékben 2013-ban kevesebb pénz jut a határon túli magyarok állami támogatására, mint a Bajnai-kormány idején. Balczó Zoltán szerint a probléma a határon túli magyarság érdekeinek nemzetközi képviselete ügyében a legkomolyabb. A Jobbik sokkal határozottabb fellépést várna a kormánytól a magyarokat ért jogsértések elleni kiállás és az autonómiatörekvések támogatása ügyében – mondta.
A Jobbik az ősszel kezdődő parlamenti szezonban két dolgot szeretne képviselni: egyrészt szeretnék elérni, hogy ugyanazon jogokat biztosítsák a határon túli magyaroknak, mint amit Finnország megad a helyi svéd kisebbségnek, másrészt pedig azt, hogy a kormány végre álljon a Székely Nemzeti Tanács által követelt autonómiakezdeményezés mellé.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Nem jó jel: a NATO Romániába küldheti magas készenlétű összhaderőnemi erőit
Iohannis szerint azért, hogy szükség esetén bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Figyelmeztető sztrájkot hirdettek szerdára a postások
Havi 400 lejes nettó béremelést követelnek.
Winkler Gyula: az EU a lakossággal fizettetné meg az épületek klímasemlegességét
Az EP szerint 2040-ig teljesen ki kell vonni a fosszilis tüzelőanyaggal működő egyéni hőközpontokat.
Klaus Iohannis megpályázza a NATO főtitkári tisztségét
Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel száll versenybe a posztért.