A szenátus által már korábban megszavazott jogszabály alapján a képviselőháznak várhatóan 330, a szenátusnak pedig 136 tagja lesz. A képviseleti norma szerint 73 ezer állampolgárra jut egy képviselő, és 168 ezer polgárra egy szenátor.
Várhatóan 18 nemzeti kisebbség egy-egy képviselője jut kedvezményesen mandátumhoz, a külföldön szavazó román állampolgárok négy képviselőt és két szenátort küldenek a kétkamarás törvényhozásba a számukra megszervezendő 43. választókerületből. A 41 megyén kívül Bukarest egy különálló választókerületet alkot.
A külföldön állandó vagy ideiglenes lakcímmel rendelkező állampolgároknak a választás évében – április elsejétől kezdődően a választás dátumának kihirdetéséig – lehetőségük lesz arra, hogy előzetes regisztrációval jelezzék voksolási szándékukat. Ez a külföldi választási körök megszervezését, jobb területi eloszlását szolgálja. Akik nem regisztráltak, azok is leadhatják voksukat, de csak a külképviseleteken. Külföldön csak lakcímkártyával vagy a román útlevélben szereplő állandó külföldi lakcímmel lehet szavazni, de a román állampolgárok belföldön is már csak az állandó lakhelyüknek megfelelő megyében adhatják le voksukat a parlamenti választáson. A bukaresti belügyminisztérium útlevélosztálya szerint félmillió román szavazópolgárnak van állandó külföldi lakhelye, de a külföldön tartózkodó román vendégmunkások számát a hatóságok ennek többszörösére, 2-3 millióra becsülik.
A parlamenti küszöb ötszázalékos marad, a regionális pártok képviselethez jutását alternatív küszöb is könnyíti: azok az országos szinten öt százalék alatt teljesítő politikai alakulatok is bejutnak a parlamentbe, amelyek négy megyében megszerzik a voksok legalább 20 százalékát. A két pártból álló választási szövetségek számára a küszöb nyolcszázalékos, a három pártból álló koalícióké kilenc, míg a négy vagy több politikai alakulat összefogásával létrehozott választási szövetségnek az országos szinten leadott voksok tíz
százalékát kell megszerezniük.
A törvény hatályba lépéséhez már csak az államfő aláírására van szükség. Jövőre helyhatósági és parlamenti választásokat is rendeznek.
Márton Árpád, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) képviselőházi frakcióvezető-helyettese szerint az új választási törvény sem teszi lehetővé, hogy két magyar párt jusson képviselethez a román parlamentben. A honatya, aki rész vett a választási törvénycsomagot kidolgozó különbizottságban, rámutatott: az alternatív küszöb a regionális pártok számára biztosíthat parlamenti képviseletet. Arra a kérdésre, hogy mennyiben enged teret ez a választási törvény az erdélyi magyarságon belüli politikai pluralizmusnak, Márton Árpád azt mondta: a parlamenti képviseletet veszélyeztető helyzetet teremt az, ha több magyar párt verseng majd a közösség szavazataiért. Az RMDSZ képviselője szerint az alternatív küszöb a választási szövetségekre nem alkalmazható, azt pedig kizártnak tartja, hogy két egymással versengő magyar politikai alakulat is átlépje az alternatív választási küszöböt. Kifejtette: Hargita és Kovászna megyében akár két párt is teljesítheti a 20 százalékot, de Maros megye már „limiten van”, és nincs még egy olyan megye, ahol a magyarság aránya meghaladja a 40 százalékot. Fennáll viszont a veszélye annak, hogy egyik magyar párt sem éri el a parlamenti küszöböt, vagy a magyar frakció kisebb lesz a többi (kedvezményesen képviselethez jutó) kisebbség 18 fős frakciójánál – mondta.
MTI
