Băsescu felfüggesztve marad

A román alkotmánybíróság csak szeptember 12-én hozza meg határozatát arról, hogy érvényes volt-e a felfüggesztett Traian Băsescu államfő leváltásáról szóló népszavazás, hogy időt biztosítson a választási névjegyzék ellenőrzésére. A referendum hivatalos végeredménye szerint a választópolgárok 46 százaléka (nyolc és fél millió állampolgár) adta le voksát, ami elmarad az 50 százalékos érvényességi küszöbtől. Túlnyomó többségük támogatta Băsescu leváltását, miközben a felfüggesztett elnök hívei bojkottálták a referendumot. A parlamenti házelnökök azt kérték az alkotmánybíróságtól, érvényesítse a referendumon kifejezett választói akaratot, és váltsa le Băsescut, mivel Romániának nem 18, hanem 16 millió választópolgára van. Ennek ellenőrzése érdekében napolta el döntését csütörtökön a taláros testület. Az alkotmánybíróság csütörtökön - nyolc órás vita után - másodszor halasztotta el a döntéshozatalt a népszavazás érvényességéről, miután szerdán - hat órás ülésezés után - nem tudott határozatot hozni az ügyben. A taláros testületnek kétharmados többséggel kell meghoznia határozatát. Az alkotmánybíróság határozathozatalának elhalasztása miatt szeptember közepéig Crin Antonescu marad Románia ideiglenes elnöke, amíg eldől, hogy visszatérhet-e hivatalába Traian Basescu felfüggesztett államfő. A kétkamarás parlament házelnökei – Valeriu Zgonea, a képviselőház elnöke és Petru Filip, a szenátus ideiglenes elnöke – beadványukban arra hivatkoztak, hogy július 6-án, Traian Băsescu felfüggesztése napján, amikor a törvényhozás elrendelte a népszavazást, az a sürgősségi kormányrendelet volt hatályban, amely eltörölte a részvételi küszöböt a népszavazási törvényből. Szerintük ezt a jogszabályt kellene figyelembe vennie a taláros testületnek, olyan alapon, hogy a később kihirdetett törvénynek, amely az 50 százalékos küszöböt tartalmazza, nem lehet visszamenőleges hatálya. A házelnökök arra is kitértek érvelésükben, hogy az érvényességi küszöb a választói akarat eltorzításához vezet, amennyiben azon kisebbség akaratát szentesíti, amely bojkottálta a referendumot. Szerintük a taláros testület azzal a szándékkal írta elő a küszöböt, hogy ne lehessen jelentéktelen számú szavazattal leváltani az államfőt, de a felfüggesztett államfő menesztésére leadott 7 millió 400 ezer voks semmiképp nem minősül jelentéktelennek. Mint kifejtik, a bojkott nélkül elméletileg akár 4 millió 200 ezer voks is elegendő lett volna Basescu leváltására (az 50 százalékos részvételi küszöb fele), ezért nem lenne demokratikus a több mint hétmilliós, egyértelmű választói akarat érvénytelenítése. Zgonea és Filip azt a kifogást is megemlíti, hogy Románia területén – a tavalyi népszámlálás előzetes adatai szerint – mintegy 16 és fél millió választópolgár él, és ha ebből az adatból vezetnék le az ötvenszázalékos érvényességi küszöböt, nem pedig a választói névjegyzékben szereplő 19 millió 300 ezerből, akkor kiderülne, hogy a hazai választópolgárok többsége részt vett a referendumon.    Az alkotmánybíróság csütörtöki ülése előtt bekérte a belügyminisztériumtól a választói névjegyzéket és a statisztikai hivatal népszámlálási adatait is. Mivel ezek ellentmondanak egymásnak, az alkotmánybíróság felkérte a kormányt, hogy augusztus 31-ig tisztázza, hány választópolgára van Romániának. A taláros testület közölte: szeptember 12-i ülésén dönt arról, hogy érvényes volt-e a július 29-i népszavazás és Traian Băsescu felfüggesztett államfő visszatérhet-e hivatalába.                                                                                                                                                    MTI