Az állami fizetés és nyugdíj halmozásának tilalmáról fogadott el törvényt a parlament

A közszférában visszafoglalkoztatott nyugdíjasoknak a jogszabály hatályba lépése után elvileg egy hónapon belül kell választaniuk: munkaviszonyukat tartják-e fenn a nyugdíj folyósításának felfüggesztésével, vagy felmondanak munkahelyükön, és a nyugdíjat választják. A törvénybe ugyanakkor számos kivételt is beépítettek.

A kivételek között első helyen a törvényhozók és más választott tisztségviselők szerepelnek, akiknek a megbízatási idejét az alkotmány szabályozza. Nem kell felfüggeszteniük továbbá öregkori járandóságuk folyósítását a nyugdíjasként is tovább dolgozó pedagógusoknak, az egészségügyi intézményekben alkalmazott orvosoknak és asszisztenseknek, a gyermekvédelmi intézmények szakszemélyzetének, a fogyatékkal élőknek, a szociális gondozóknak, a papoknak és művészeknek, az akadémia tagjainak, valamint a parlamenti felügyelet alatt működő, tevékenységüket saját bevételekből finanszírozó közintézmények kinevezett tisztségviselőinek.

A törvény ugyanakkor lehetőséget teremt minden munkavállalónak, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár elérése után a munkáltató jóváhagyásával további három évig fenntartsa (vagy megújítsa) munkaviszonyát.

Az állami fizetések és nyugdíjak halmozásának kérdése – a nem járulékalapú, „speciális” nyugdíjak ügyéhez hasonlóan – a legutóbbi választási kampány egyik központi témája volt Romániában. A médiában megszólaltatott politikusok többsége méltánytalannak nevezte, hogy azok, akiknek a fokozott igénybevételt a korkedvezményes nyugdíjazás lehetőségével kárpótolja az állam, mégsem „pihennek meg”, hanem 45-50 éves koruk után az állami szektorban tovább dolgozva ugyanazért a munkáért nyugdíjban és fizetésben is részesülnek. A szerdán elfogadott törvény továbbra sem akadályozza meg a nyugdíjasokat abban, hogy a versenyszférában munkát vállalva fizetésüket és öregkori járandóságukat is megkapják.

A jogszabály része annak a nyugdíjreformnak, amelynek bevezetésére Románia kötelezettséget vállalt az országos helyreállítási tervben (PNRR), és amelynek életbe léptetése nélkül nem hívhatja le a számára elkülönített európai uniós pénzforrásokat.

Szerdán a sajtó által „luxusnyugdíjakként” emlegetett – az átlagnyugdíjak többszörösére rugó, külön törvények által szabályozott, nem a társadalombiztosítási alapból, hanem az állami költségvetésből fizetett – speciális nyugdíjak korlátozását is elfogadta a parlament. Ez a jogszabály ötéves türelmi idő után, fokozatosan növeli a szolgálati nyugdíjra jogosult volt katonák, rendőrök, titkosszolgálati ügynökök, pilóták, diplomaták és pénzügyőrök esetében a nyugdíjkorhatárt, amely húsz év múlva fogja elérni a többi társadalmi kategóriánál általános 65 évet, illetve a továbbra is kivételezett bírák és ügyészek esetében a 60 évet. A parlament egyedül a volt törvényhozók esetében törölte el azonnali hatállyal és teljes mértékben a speciális nyugdíj-kiegészítést.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Aki 16-17 évesen B1-es jogsit szerez, már nem kell elméleti vizsgát tegyen B-kategóriára
Továbbra is kötelező a gyakorlati vizsga a B-kategóriás jogosítvány megszerzéséhez
Kedden kezdődnek az érettségi írásbeli vizsgái
Országszerte 447 vizsgaközpontot alakítottak ki, és mintegy 108 ezren szigorlatoznak.
Ma van a nemzeti összetartozás napja – 105 évvel ezelőtt írták alá a trianoni békediktátumot [AUDIO]
Magyarország elveszítette területének és lakosságának kétharmadát.
Lesújtó: a felnőtt lakosság több mint egyharmada funkcionális analfabéta
A matematikai alapkészségek terén még rosszabb a helyzet egy felmérés szerint.
Végre itt a nyár! 30 fokos hőségre is lehet számítani
Felmelegedés és 30 Celsius-fok feletti csúcsértékek várhatók a következő két hétben.