A szükségállapot után kötelező lesz a védőmaszkok viselése

Május 15. után eltörlik a kijárási tilalmat és a koronavírus-járvány terjedése ellen hozott korlátozások jó részét, viszont a nyilvános helyeken, például a tömegközlekedési eszközökön kötelező lesz a védőmaszkok viselése – jelentette be Klaus Johannis államfő szerda kora délután.

A Maszol beszámolója szerint az elnök védőmaszkkal az arcán állt a kamerák elé, és azzal kezdte beszédét, hogy „így fogunk kinézni május 15. után a nyilvános helyeken és a tömegközlekedési eszközökön”, majd, hogy mondandója érthetőbb legyen, maszk nélkül folytatta.

Jó hír – fogalmazott –, hogy a szükségállapot végén nem hosszabbítják meg a korlátozó intézkedések többségének hatályát, de lesznek szabályok, amelyeket a biztonság kedvéért továbbra is be kell majd tartani.

Johannis a kormányfővel és a koronavírus-járvány elleni küzdelemben érintett miniszterekkel egyeztetett délben a kedden bejelentett fokozatos enyhítések gyakorlatba ültetéséről, ezt követően jelentette be a megbeszélésen hozott intézkedéseket.

„Nem korlátozzuk többé a szabad közlekedéshez való egyéni jogot, nem lesz megszabva, hogy mikor és hová mehetünk, nem kell lakhelyelhagyási nyilatkozatot kitöltenünk, de a saját magunk és a környezetünk egészségének a védelmében maszkot kell majd hordanunk a nyilvános helyeken” – fogalmazott.

Johannis szerint „meg kell tanulnunk együtt élni” a koronavírussal, és szerinte elképzelhető, hogy a védőmaszkok kötelező viselését csak jövőre oldják majd fel, annak függvényében, hogyan alakul a megbetegedések száma. Fenntartotta, hogy a május 15-ét követő enyhítéseket fokozatosan fogják bevezetni. A legfontosabbnak a gazdaság bizonyos ágazatainak „újraindítását” és a tanév folytatását, a vizsgák megszervezését tartotta, és mint mondta, ez ügyben mielőbb tárgyalni fog a tanügyminisztérium vezetőségével.

Felhívta ugyanakkor a figyelmet, hogy május 15-ig még érvényben van a szükségállapot és a kijárási korlátozás, és a hatóságok szigorúan ellenőrzik a rendelkezések betartását.

A rovatból ajánljuk:

Nem jó jel: a NATO Romániába küldheti magas készenlétű összhaderőnemi erőit
Iohannis szerint azért, hogy szükség esetén bármilyen, a NATO-t érő támadásra 72 órán belül reagáljon.
Figyelmeztető sztrájkot hirdettek szerdára a postások
Havi 400 lejes nettó béremelést követelnek.
Winkler Gyula: az EU a lakossággal fizettetné meg az épületek klímasemlegességét
Az EP szerint 2040-ig teljesen ki kell vonni a fosszilis tüzelőanyaggal működő egyéni hőközpontokat.
Klaus Iohannis megpályázza a NATO főtitkári tisztségét
Mark Rutte leköszönő holland kormányfővel száll versenybe a posztért.