A tavaly februárban hatályba lépett új bűntető eljárás szerint egy gyanúsított személyi szabadságát az ítélethozatal előtt akkor korlátozhatják, ha a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján „ésszerű a gyanúja” annak, hogy a terhelt bűncselekményt követett el. Az ügyész előzetes letartóztatást indítványozhat, ha úgy véli: ezzel megakadályozhatja a terhelt esetleges szökését vagy azt, hogy újabb bűncselekményt kövessen el. Az őrizetbe vétel 24 órára szól Romániában: ha ez idő alatt a bíró nem dönt az előzetes letartóztatásról, a gyanúsítottat szabadon kell engedni.
A törvénymódosítást kezdeményező három kormánypárti szenátor szerint ez oda vezetett, hogy a kivételesnek szánt intézkedés szabállyá vált. A hétfőn megszavazott új változat szerint már csak „bizonyítható alapos gyanú” esetén rendelhetné el a bíró az előzetes letartóztatást. Az utóbbi hetekben több politikus – köztük az RMDSZ vezetői – bírálták a tisztségviselők százai ellen előzetes letartóztatást indítványozó korrupcióellenes ügyészséget (DNA), hogy túl sok a „bilincscsörgés”, és a szabadságjogok korlátozásával sérül az ártatlanság vélelme.
A büntető eljárás módosítása miatt több ellenzéki politikus és publicista húzta meg a vészharangot, mondván, hogy a „korrupt politikusok” meg akarják kötni az igazságszolgáltatás kezét. A tervezett módosítások kapcsán pénteken Klaus Iohannis államfő is rosszallását fejezte ki, előzőleg pedig az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Németország bukaresti nagykövetsége is jelezte, hogy figyelemmel követik a büntető törvénykönyv és eljárásjog minden módosítását, amely megkérdőjelezheti a jogállamiság érvényesülését. A hétfői szenátusi szavazás után Victor Ponta szociáldemokrata kormányfő azt hangsúlyozta, hogy a felsőházban nagy többséggel (88 szavazattal 25 ellenében) fogadták el a módosító indítványt, tehát – mint mondta – nemcsak a kormánypártok szavazták meg. A törvénymódosítást a képviselőháznak is meg kell még vitatnia.
MTI
