Végső búcsút vettek Kovács Apollóniától

Rokonok, barátok, pályatársak és tisztelők kíséretében cigányzene mellett vettek végső búcsút a magyar nóta királynőjének tartott Kovács Apollónia Kossuth-díjas előadóművész-népdalénekestől a budapesti Fiumei úti Nemzeti Sírkertben kedden. A milliók által kedvelt és ismert népszerű előadóművész, akit az Emberi Erőforrások Minisztériuma saját halottjának nyilvánított, november 17-én hunyt el, 86 éves korában. A ceremónián a pályatársak és a zenésztársadalom nevében Szirmai László, az Országos Szórakoztató-zenei Központ (OSZK) igazgatója búcsúztató beszédében felidézte, hogy Kovács Apollónia színésznőként kezdte pályáját egy nagyenyedi magántársulatnál, majd a Nagyváradi Állami Színházban játszott, és színésznőként több mint 40 szerepet formált meg. Kovács Apollónia 1961-ben települt át Erdélyből Magyarországra, és legnagyobb sikereit népdal- és nótaénekesként érte el, a műfaj ikonjává vált, bejárta a Föld szinte valamennyi kontinensét, és népszerűsítette a műfajt, a magyar kultúrát. A dalokat a művész nemcsak előadta, hanem gyűjtötte is, néhányat ő fordított le magyarra – jegyezte meg. Magas szintű művészi munkáját a Nótaegyesület első Életműdíjával ismerte el, de számos nívódíjat, majd állami kitüntetéseket kapott művészi tevékenységéért, így 2000-ben Dankó Pista-díjjal tüntették ki, 2004-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével, 2007-ben pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is elismerték munkásságát. Tavaly, március 15-én pedig megkapta a legmagasabb művészi elismerést, a Kossuth-díjat. A család nevében unokahúga és keresztlánya, Palotás Józsefné Katalin búcsúzott, aki elmondta, hogy a művész hosszan tartó súlyos betegsége miatt azért vonult vissza a közélettől, mert nem akart csalódást okozni rajongóinak. Mint mondta, a Kossuth-díj új reményt és erőt adott Kovács Apollónia számára a felépüléshez, de a budakalászi idősek otthonából már nem tudott visszatérni a számára a családot és a világot jelentő színpadra, itt érte november 17-én a halál. A Kossuth-díjas nótaénekest mintegy kétszázan, a 100 tagú cigányzenekar kíséretében búcsúztatták, koporsóját pedig a Fiumei úti Nemzeti Sírkert művészparcellájában temették el. Koporsójára a család a szertartáson egy marék erdélyi földet is szórt. A búcsúzatók között ott volt Kállai Kis Ernő klarinétművész, Mága Zoltán hegedűművész, neves és ismert cigányzenészek, nótaénekesek.

MTI

A rovatból ajánljuk:

Közel 150 év korrajza az Aradi színlapok című könyv [AUDIO]
Az 1806 és 1948 közötti időszak aradi színlapjait kutatta és rendszerezte, majd szerkesztette kötetbe a Kiskunfélegyházán élő, de aradi származású Piroska házaspár, István és Katalin, akik korábban az aradi magyar színjátszás 130 éves történetéről is könyvet írtak.
Játék a szavakkal, betűkkel, gondolatokkal – Bemutatták Kézdi Imola legújabb verseskötetét [AUDIO]
TEjben, jajban, világvégÉN a színművész harmadik könyvének a címe.
Harmadszor is verseskötettel jelentkezik Kézdi Imola színművész
Kötetlen kötetbemutató az Aradi Kamaraszínházban.
Koncertek és díjnyertes előadás a kamaraszínház novemberi műsorkínálatában
Jön a Nemzeti Színház, a Liszt Ferenc Kamarazenekar, valamint Erdő Zoltán tárogató- és Lisztes Jenő cimbalomművész.
A különc gitár – Viszockij-est a kamaraszínházban
Horányi László egyéni műsorral lép fel Aradon október 28-án, a Bábszínházban.
Két előadással vendégszerepel Chișinăuban a kamaraszínház
A Sex, drugs, gods and rock’n’roll és a Leánykérések című produkciókat játssza a moldovai FESTIS fesztiválon.