Jó kilátások Menyházán – nem anyagi szempontból | Fotó: Facebook/Menyházai polgármesteri hivatal
A korábbi évekhez képest több száz vendég marad távol az idén kora tavasszal Menyházától, mert az országos nyugdíjpénztár még nem bocsáthatta ki azokat a kedvezményes – államilag támogatott – árú gyógykezelési utalványokat, amelyeket főleg a nyugdíjasok és más, mozgásszervi panaszokban szenvedők használnak fel. A költségvetést csak március végén fogadta el a parlament, ez pedig Doru Miron polgármester szerint hátrányosan érinti egyebek mellett a gyógyturizmust is.
Míg más években a balneoterápiás szolgáltatásokat nyújtó szállodák már február végén újranyitottak, idén mindössze két hotel fogad vendégeket, néhány panzióval kiegészülve. A többi szálláshely csak április végén nyit ki, amikor várhatóan megérkeznek az első kezelőjegyes turisták.
„A szezon csúszása miatt az ortodox húsvéti foglaltság alig érte el a 30-40 százalékot. A kezelőjegyek hiánya óriási érvágás, hiszen ilyenkor már több száz vendég lenne a településen. A költségvetés későn készült el, a nyugdíjpénztár és az egészségbiztosító pedig még nem adta ki a jegyeket” – foglalta össze a polgármester az Agerpres hírügynökségnek.
Doru Miron hangsúlyozta: a kezelőjegyek létfontosságúak a település számára, hiszen évente több mint 10 ezer turista érkezik ilyen támogatással Menyházára. „Ezek nélkül a gazdasági aktivitás visszaesik, kevesebb adó folyik be, és sok turisztikai dolgozó kényszerszabadságra kerül, aki után nem fizetnek járulékokat” – tette hozzá.
A nyári időszakban Menyháza mintegy 1500 szálláshelyet kínál, télen pedig körülbelül 500-at. A település 2025-ben kiemelkedő évet zárt: a hivatalos adatok szerint 100 ezer turista szállt meg legalább egy éjszakára, ami 40 százalékos növekedést jelent 2024-hez képest. A fellendülést több mint húsz kulturális és sportesemény szervezése segítette.
A fürdőhelyet elsősorban a bikarbonátos, kalciumos, magnéziumos és nátriumos termálvizek teszik vonzóvá, amelyek hatékonynak számítanak:
- a központi és perifériás idegrendszer betegségeinek kezelésében,
- mozgásszervi problémák esetén,
- reumatikus panaszok enyhítésében,
- bizonyos nőgyógyászati betegségek terápiájában.
A szezon késése azonban azt jelenti, hogy a településnek még legalább egy hónapot várnia kell arra, hogy visszatérjen a megszokott vendégforgalom.
A magyar fürdőturizmus egyik bölcsője
Menyháza Borossebestől 14 km-re északkeletre a Béli-hegységben, a Monyásza-patak partján fekszik. Arad megye egyetlen országos jelentőségű idegenforgalmi települése. A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint 738 lakosából senki sem vallotta magát magyarnak. A községtől néhány kilométerre található fürdőtelepnek nincs állandó lakója, viszont többen tartózkodnak ott, mint a központban: gyógykezelést nyújtó szállodák, wellnessrészleggel rendelkező panziók, éttermek, strand, kemping, sőt egy ifjúsági és gyerektábor is működik az egykor szebb napokat is megélt telepen.
Már 1597-ben említik gyógyforrásait, idegenforgalma azonban csekély jelentőségű maradt 1891 utánig, amikor az új tulajdonos, Wenckheim Frigyes fejlesztésekbe fogott.
1895-ben mélyfúrással biztosította a termálvízellátást, fenyőkből és hársfákból parkot alakíttatott ki, két szabadtéri medencét hozatott létre, kiépíttette a közvilágítást és Borosjenőről cigányzenekart fogadott.
A patak felduzzasztásával létrehozott tóba Félixfürdőről betelepítette a tündérrózsát. A fürdőtelepen az aradi elit építtetett magának villákat egykoron.
A falu külterületén 27 barlang és hat zsomboly található, melyeknek az 1980-as években ismert teljes járathosszúsága 3578 m volt. Az 1. sz. pavilon (az egykori Tündérrózsás villa) mellett nyílik a Medve-barlang, melynek sokáig csak egy szifonban végződő tíz méteres bevezető szakaszát ismerték. (Ez románul Grota Ursului, és nem összetévesztendő a kiskohi [Chișcău] Medve-barlanggal.) 1984-ben egy magyar barlangász tárta fel további kiterjedését. Egy hosszúkás teremből a barlang kettéágazik: bal oldalon negyven méter után újabb szifon következik, míg a jobb oldali járat kétszáz méter hosszú.
A helyi tanács 1985-ben átvágta az első szifont a hosszúkás teremig, hogy lehetővé tegye a barlang turisztikai hasznosítását. Ezt bővítették tovább 2025-ben: újabb tárnákat és csarnokokat tettek látogathatóvá – lépcsőket, korlátokat, fémrácsos „járdákat” helyeztek el, így a látogatók már nemcsak 100 méternyi távolságban fedezhetik fel az üreget, hanem 300 méterre behatolhatnak a hegy gyomárba.
A barlangban ismertető táblákról tájékozódhatnak a turisták a hely történetéről, hasznos dolgokat tudhatnak meg a karsztokról, a barlangi medvéről, az egykor az üregekben élt őskori emberekről. Az egyik csarnokot Czárán Gyuláról, a magyar turizmus atyjáról nevezték el, így az ő munkásságát is megismerhetik a látogatók.
Híres még a Denevér-barlang, amely egy fekete mészkőben képződött cseppkőbarlang, de látható egy vashámor maradványa, felkereshető az egykori márványfejtő, kilátóról lehet gyönyörködni a Béli-hegységben, a fürdőtelep központjában lévő tavon pedig vízibiciklit lehet bérelni nyaranta.
