Százhúsz éve hunyt el a magyar turizmus atyja [AUDIO]

Czárán Gyula

Czárán Gyula emléktáblája Menyházán | Fotó: Pataky Lehel Zsolt

Január 6-án volt az egyik első magyar turisztikai szakember, „a magyar turizmus atyja”, Czárán Gyula útépítő, barlangkutató és szakíró halálának 120. évfordulója.

Czárán Gyula egyebek mellett a Bihar-hegység és a Királyerdő felfedezője és leírója, a mai túrázók főleg neki köszönhetően, az általa kialakított turistautakon járhatják be a kies tájakat.

Az Arad megyei Seprősön született magyar nemességet nyert örmény származású családban 1847. augusztus 23-án. Eredetileg mérnöknek készült, de aztán apja kérésére jogásznak tanult Bécsben. Tehetséges muzsikus is volt, de élete értelmét végül a Bihar-hegységben találta meg.

Mikor a természetjárást sokan még inkább afféle furcsa hóbortnak tartották, Czárán Gyula már megszállottan kutatta a hegyeket: barlangokat tárt fel, turistautakat épített, könyveket írt, túrákat vezetett.

1906. január 6-án hunyt el, sírhelye Menyházán található, emlékét Nagyváradtól Temesvárig, Aradtól Marosvásárhelyig őrzik. Pataky Lehel Zsolt összefoglalója Czárán Gyula munkásságát mutatja be néhai Stefanov Titusz aradi természetjáró és gyűjtő elbeszélésein keresztül. Hallgassa meg a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában elhangzott riportot:

 

A rovatból ajánljuk:

Hatvanöt éve hunyt el Szántay Lajos, Arad neves műépítésze [AUDIO]
A néhai műépítész nagyban meghatározta a város mai arculatát.
Alig használják az iskolai „nyugitermeket” a tanintézményekben
A 157 oktatási intézmény közül negyvenben alakítottak ki „elkülönítőket”, de a pedagógusok nem igazán küldik oda a diákokat.
Elsőbbséget kapnak a kisebbségi tankönyvbeszerzésben az anyanyelven írt tankönyvek
A román könyvek fordítását végső esetben használják.