A Krisztus temetésének restaurálását és újbóli (állandó) kiállítását az aradi Kölcsey Egyesület kezdeményezte 2016-ban, és az ötlet befogadásra talált mind a városi és megyei önkormányzat, mind a múzeum vezetőségénél. A megyei tanács az elmúlt másfél évben az aradi Kultúrpalota második emeleti kiállítótermét újíttatta fel, hiszen egy ekkora monumentális alkotásnak nem volt másutt hely – ez egyúttal a múzeum képtára is lesz.
A Kölcsey Egyesület és a múzeum közös szervezésében május 12-én, csütörtökön 16 órától, a Kultúrpalota kis termében konferenciát tartanak a Feszty-triptichon újbóli kiállításának alkalmából. Ezen bemutatják a festmény kiállításához vezető utat és a restaurálás folyamatát – tájékoztatott Fekete Károly, a magyar közművelődési egyesület alelnöke. A konferencia felkért előadói: Andó András, Görbe Márk, Kertész Péter, Ioni Muntean, Adriana Pantazi, Sarkadi Nagy Emese. A képet és a Kultúrpalota újonnan elkészült képtárát a nagyközönség a múzeumok éjszakáján tekintheti meg először. A konferencia hallgatósága feliratkozhat a múzeumok éjszakáján sorra kerülő magyar és román nyelvű tárlatvezetésre.
A több mint ötven négyzetméteres műalkotás három részből áll: az első Jézus kereszthalálát ábrázolja, a másodikon – ami a leghosszabb, mintegy hét méter – a temetési menet látható, míg a harmadikon a sír, a földre borulva imádkozó Máriával.
Feszty Árpád Firenzében festette a Krisztus temetését, amelyet 1903-ban Budapesten állított ki, majd nemzetközi körútra indított. A Kultúrpalota 1913-as megnyitásakor került Aradra a budapesti Szépművészeti Múzeum letétjeként; akkor körülbelül 150 képet hoztak Budapestről, és abból nyílt meg az első kiállítás az intézményben. Az első világháborút lezáró trianoni békeszerződés nyomán az elszakított területekkel együtt számos műkincs is az új, szomszédos államokhoz került. A Krisztus temetése az 1950-es évek végéig volt látható Aradon, azután letakarták, végül 1962-ben a raktárba száműzte a bibliai témájú képet a kommunista hatalom – aki addig nem látta, azóta nem is láthatta sehol.
A Kölcsey Egyesület 2016 márciusában jelentette be, hogy kezdeményezik a hármaskép mint az egyik legjelentősebb aradi műkincs újbóli kiállítását. 2017 márciusában lekerült a csévékről a triptichon, a jelenlévő magyarországi és romániai restaurátor szakemberek szerint meglepően jó állapotban. A festmény 2018-ban szállították Nagyszebenbe, ahol restaurálták, majd visszahozták, és felcsévézve várja, hogy ismét kiállítsák.
Feszty Árpád mestere volt a monstre képeknek, s bár a triptichon nem mérhető az Ópusztaszeren kiállított A magyarok bejövetele című körképéhez, mind tematikája, mind méretei miatt értékes. Nem beszélve arról, hogy az aradi magyarságnak érzelmi kötődést jelent a történelmi időkhöz, akárcsak a Szabadság-szobor, a Szentháromság-szobor, vagy az Ereklyemúzeum.
