Az aradi ivóvízvezeték-hálózat kiépítésének a kezdete közel 130 évre nyúlik vissza, a mai csatornarendszer nagy része pedig 1968 óta működik, amikor is megépült az új derítőállomás. Bár 2014-től kezdődően több szakaszban is történtek vezetékcserék, elmondható, hogy a csövek felett eljárt az idő, továbbá gyökérbenövések, talajsüppedések, súlyterhelések jelentenek problémát.
A legfőbb gondot azonban a szennyvízvezetékbe kerülő háztartási hulladékok és használt textíliák jelentik, amelyekből havonta több tonna keletkezik.
A vízművek vezetősége szerint a dugulások 90 százalékáért a nedves törlőkendők – pontosabban az azokat a vécébe dobó személyek – okolhatók, ezek ugyanis nem bomlanak le a vízben, sőt más anyagok is rájuk tapadnak, végeredményben pedig óriási gomolyagot képeznek, amik eltömítik a vezetékeket. Gheorghe Vasile Borha vezérigazgató azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy naponta többször is – volt már olyan, hogy 20 alkalommal – be kell avatkozniuk a munkásaiknak városszerte, és vannak olyan pontok, amelyeken egy nap akár háromszor is „bevetésen” vannak.
Az egyik ilyen kritikus helyszín a Kórház téri (Intim) körforgalom, ahol több fővezeték is találkozik, és ahol naponta többször látni a csatornázási vállalat furgonját, amivel a kikotort szennyeződést szállítják el.
Szerdán egy 50 kilogrammos „dugót” kellett eltávolítani, ami a munkásokat is meglepte, mert általában 25-30 kilósra „híznak meg”.
„Amellett, hogy plusz munkát okoznak és kellemetlenséget jelentenek, gyakran költséges javításra is szükség van. Előfordul, hogy a magasnyomású duguláselhárító sem segít, és ki kell vágni, majd helyettesíteni egy darabot a vezetékből, vagy a szivattyúk dugulnak el, és kiégnek a motorok, amiket szintén cserélni kell” – magyarázta az igazgató.
A duguláselhárítás során olykor a legmeglepőbb dolgok kerülnek elő: betéteket, fülpiszkálókat, fehérneműket, ingeket is találtak már a csövekben, de gyerekjátékok és háztartási hulladékok is előkerült már – a vízművek vezetősége kéri lakosságot, hogy ezeket ne dobják a vécécsészékbe.