Visszaminősíthetik az aradi sürgősségi kórházat

korhaz2Egy törvénykezési anomália miatt, csak mert a más megyékből érkezetett betegek száma nem érte el az öt százalékot, az egészségügyi minisztérium a második kategóriából a harmadikba süllyesztheti az aradi sürgősségi kórházat. A leminősítésre a közeljövőben szinte biztos sor  kerül, s habár mindez nem befolyásolja az ellátás minőségét, színvonalát, jelzi, mekkora károkat okozott a kórháznak maga a minisztérium, amely közel két évtizedig volt a tulajdonosa, és rendre „megfeledkezett” a fejlesztéséről. Ezért aztán nem csoda, hogy az aradiak szó szerint menekültek az Arad Megyei Kórháztól, inkább Magyarországon, Temesváron, Kolozsváron vagy Marosvásárhelyen kerestek gyógyulást.
A kórházat két évvel ezelőtt vette át át a megyei önkormányzat, s azóta körülbelül négy millió eurót fektetett a korszerűsítésbe, felszerelésbe, ám idő kell, hogy a betegek ismét bízzanak a helyi ellátásban, s ehhez az orvosoknak, ápolóknak is sokkal többek kellene tenniük, de ez másik kérdés.
Tény, hogy a megyei sürgősségi kórház visszaminősítésének híre, érthetetlen módon örömtáncra fakasztotta az aradi USL-t, holott pont az ő képviselőiknek, szenátoraiknak kellene lobbizni az ügyben, hisz választóikat is itt kezelik. Nicolae Ioţcu megyei elnök is közleményben furcsállotta, hogy az USL valamilyen bosszúnak tekinti a leminősítést, és örülnek az intézkedésnek. Nyilván, csak azért, mert a fenntartó megyei önkormányzatot az ellenzék irányítja. Ioţcu megjegyzi, az USL-s Mircea Purcaru megyei tanácsos „öröme” inkább dühöt jelent, amiért ő, vagy párttársaai már nem tudnak „gyanus ügyleteket rendezni a kórház hátán”, mondta még a megyei elnök. Az USL szerint a megyei kórház azért nem érte el az öt százalékot, mert összevonták a városi kórházzal, s ez rontotta a statisztikát, de azt is hibának tartják, hogy a város nem tartotta meg a városi kórházat, hanem átpasszolták a megyéhez. Ioţcu viszont úgy véli, a kettőnek semmi köze, hisz a városi kórházban úgysem kezelhettek más megyéből érkezett betegeket, a megye pesdig képes finanszírozni az összes, átvett egészségügyi intézményt.

Irházi János

A rovatból ajánljuk:

Arad, a név marad! – újabb magyar helytörténeti kiadványt fordítottak román nyelvre
A két világháború közötti időszakban ismerteti a város életét, a magyarság önszerveződési törekvéseit.
Utak, célok, állomások – közönségtalálkozó Lubics Szilvia ultramaratoni futóval
Mi is a határtalan boldogság, és mi kell ahhoz, hogy átéljük?
Búzaszentelést tartottak az arad-ségai plébániatemplomban
A vetés megáldásáért, a jó termésért és a természeti csapások elhárításáért.