Tilos itatásra vagy öntözésre használni a Maros vizét

Mihai Pașca Arad megyei prefektus mint a megyei vészhelyzeti bizottság elnöke csütörtök délután hozott rendeletével megtiltotta, hogy a Maros vizét – annak megnövekedett sótartalma miatt – a mezőgazdasági területek öntözésére vagy az állatok itatására használják. Emellett a megye kormánymegbízottja elrendelte, hogy:

• a vízügyi igazgatóság helyi kirendeltsége állandó jelleggel monitorozza a folyó sókoncentrációját;
• az illetékes intézmények kövessék nyomon a vízifauna életkörülményeinek alakulását;
• a megyei közegészségügyi (DSP), illetve a megyei élelmiszerbiztonsági és állategészségügyi igazgatóságok dolgozzák ki ajánlásaikat a lakosság számára, ha súlyosabbra fordul a helyzet.

Mint arról beszámoltunk, az aradi vízgazdálkodási igazgatóság vasárnap délután adott ki figyelmeztetést, hogy a paradji bányakatasztrófa miatt

a sóval erősen szennyezett Kis-Küküllő vize a Maros sótartalmát is megemelte, ezért nem ajánlotta sem öntözésre, sem itatásra a folyó vizét.

A román környezetvédelemi minisztérium azt megelőzően, már pénteken értesítette a magyar hatóságokat is, hogy Nagylaknál a „sóhullám” eléri Magyarországot is. Csütörtökre Arad megye azon részén, ahol a Maros belép a megyébe, növekvő értékeket jegyeztek, de a prefektúra közleménye nem számszerűsítette ezt.

Kapcsolódó

Figyelmeztet a vízügy: se itatásra, se öntözésre ne használják a Maros vizét

A parajdi bányakatasztrófa nyomán megemelkedett a folyó sótartalma az Arad megyei szakaszon is.

„A szakemberek mérései szerint még nem vagyunk olyan helyzetben, ami aggodalomra ad okot, de ma reggelre Soborsin és Batta térségében olyan sókoncentrációs értékeket mértek, amelyek már megközelítik a megengedett szintet, ezért úgy döntöttünk, hogy óvintézkedéseket teszünk. Ideiglenes jelleggel megtiltottuk a Maros vizének használatát öntözésre vagy itatásra, de amint csökkent a sókoncentráció, ezt feloldjuk” – írta közleményében Mihai Pașca prefektus.

Mint köztudott, a parajdi sóbányába májusban tört be a felette folyó Korond-patak vize. Az áradat néhány nap alatt teljesen elöntötte a bánya valamennyi részét, az abból kimosott sót pedig a Korond-patak tovább vitte a Kis-Küküllőbe, amelynek vize több mint egy tucat Maros megyei település ivóvízellátását biztosítja. A múlt héten normalizálódni látszott a helyzet, de szerdán a parajdi sóbánya kárenyhítési munkálatain dolgozó cég senkivel sem egyeztetve lebontotta a nemzetközi szakértők javaslatára épített vízhozamcsökkentő gátakat, az ideiglenes mederbe terelt patak pedig megint nagy mennyiségű sót mosott ki a hegyből, és vitte magával a Kis-Küküllőbe. Mindez olyan ökológiai katasztrófát okozott, amely a szakértők szerint évtizedekre kihatással lesz az ökoszisztémára.