„Majláthfalva nemcsak a dohány- és paprikatermesztésről, hanem a szorgos emberekről híres”

Az utóbbi egy-másfél évtizedben elszaporodott falunapok, vidéki sátoros ünnepek közül kiemelkedik a Majláthfalvi hétvége elnevezésű hagyományőrző rendezvény. Nem annyira a program jelentősége miatt, hanem inkább azért, mert a helybeliek és a messzi idegenből hazalátogatók ünnepe 42 esztendőre nyúlik vissza – akkor még Majláthfalvi vasárnap volt a neve, hiszen akkoriban csak az volt szabadnap –, és a kommunista rezsim utolsó, legsötétebb éveiben is megszervezte a több mint 90 százalékban magyarok alkotta faluközösség. Lehet, hogy mára veszített patinájából, kevesebb vonzerőt jelent, de négy évtized távlatából is az összetartás, a közösségszervezés, a hagyományok felelevenítésének legjobb példája a rendezvény. „Merthogy Majláthfalva nemcsak a dohány- és paprikatermesztésről, hanem a szorgos emberekről híres” – árulta el a titkot Enderle Jenő, aki az elsőtől kezdve mindegyiken részt vett. A szombaton megtartott ünnepségen fellépett a helybéli Csipkebokor és Százszorszép, a kisiratosi Gyöngyvirág, a nagyiratosi Rozmaring, a pécskai Búzavirág, a simonyifalvi Leveles, a szentesi Jövőnkért, a szentpáli Szélrózsa, a vingai Bălgărce és Liliac néptánccsoport. Hamarosan meghallgathatják a helyszínen készült rádióriportot.