„Majláthfalva nemcsak a dohány- és paprikatermesztésről, hanem a szorgos emberekről híres”

Az utóbbi egy-másfél évtizedben elszaporodott falunapok, vidéki sátoros ünnepek közül kiemelkedik a Majláthfalvi hétvége elnevezésű hagyományőrző rendezvény. Nem annyira a program jelentősége miatt, hanem inkább azért, mert a helybeliek és a messzi idegenből hazalátogatók ünnepe 42 esztendőre nyúlik vissza – akkor még Majláthfalvi vasárnap volt a neve, hiszen akkoriban csak az volt szabadnap –, és a kommunista rezsim utolsó, legsötétebb éveiben is megszervezte a több mint 90 százalékban magyarok alkotta faluközösség. Lehet, hogy mára veszített patinájából, kevesebb vonzerőt jelent, de négy évtized távlatából is az összetartás, a közösségszervezés, a hagyományok felelevenítésének legjobb példája a rendezvény. „Merthogy Majláthfalva nemcsak a dohány- és paprikatermesztésről, hanem a szorgos emberekről híres” – árulta el a titkot Enderle Jenő, aki az elsőtől kezdve mindegyiken részt vett. A szombaton megtartott ünnepségen fellépett a helybéli Csipkebokor és Százszorszép, a kisiratosi Gyöngyvirág, a nagyiratosi Rozmaring, a pécskai Búzavirág, a simonyifalvi Leveles, a szentesi Jövőnkért, a szentpáli Szélrózsa, a vingai Bălgărce és Liliac néptánccsoport. Hamarosan meghallgathatják a helyszínen készült rádióriportot.

A rovatból ajánljuk:

Az október 6-i és a nemzeti gyásznappal kapcsolatos megemlékezések programja
Idén a 177 évvel ezelőtti tragikus őszre emlékezünk, amikor vérbe fojtották a magyar szabadságharcot, és a honvédsereg 13 főtisztjét kivégezték, a „Magyar Golgotán”, Aradon. A köszöntőbeszédeket idén is a Szabadság-szobornál tartják.
Megáldották a felújított ágyai kápolnát, könyvet mutattak be az egykori főhercegi uradalomról
A vadászbalesetben elhunyt Habsburg–Lotaringiai László főherceg emléke ma is él.
Operettgála nyitotta meg hivatalosan az Aradi Magyar Napokat
Minden korosztály talál kedvére valót a fesztiválhétvégén és az egész programsorozaton.