Október 8-án a papság és a hívek Mária közbenjárását kérik Magyarországért és a magyar nemzetért. A magyarok szoros kötődése Máriához, és az ünnep eredete Szent István királyhoz kapcsolódik, aki – Hartvik püspök által a 12. század elején lejegyzett legenda szerint – utód nélkül maradva, 1038. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján, a halálos ágyán a következő szavakkal ajánlotta fel Magyarországot Szűz Máriának: „Ég királynője, e világ jeles újjászerzője, végső könyörgéseimben a szentegyházat a püspökökkel, papokkal, az országot a néppel s az urakkal a te oltalmadra bízom; nékik utolsó istenhozzádot mondva lelkemet kezedbe ajánlom.”
1895. október 6-án Dessewffy Sándor csanádi megyés püspök a máriaradnai kegykép előtt ünnepélyesen felajánlotta egyházmegyéjét és az egész országot a Magyarok Nagyasszonyának. 1896-ban XIII. Leó pápa a magyar millennium alkalmából Vaszary Kolos bíboros prímás esztergomi érsek kérésére engedélyezte Magyarország részére a Magyarok Nagyasszonya ünnepét. Kezdetben október második vasárnapján tartották, majd X. Piusz pápa áttette október 8-ra. A II. vatikáni zsinat után a Magyar Püspöki Kar szeptember 12-re módosította az időpontot, de 1984-től ismét október 8-án tartják.
Október 3-án, szombaton hétvégén az egyházmegye lelkipásztorai, az egyházmegyében tevékenykedő férfi és női szerzetesrendek tagjai zarándokolnak az idén újraszentelt máriaradnai bazilikához. A szentmisét 11 órai kezdettel nm. és ft. Roos Márton megyés püspök celebrálja.
