Lebontották a hőerőmű hűtőtornyát [VIDEO]

bontás

Irányított robbantás nem jöhetett szóba, így pontosan megtervezett munkát igényelt a bontás | Képernyőmentés

Eltűnt a Radnai úti városképet uraló ipari építmények egyike: lebontották a hőerőmű hűtornyát. A modernizálás során kogenerációs motorokat helyeznek üzembe, amelyek gázzal és megújuló energiával működnek, a távfűtés és a meleg víz előállítása mellett villanyáramot is termel majd az erőmű, amit három gázturbinával és egy transzformátorállomással szerelnek fel.

Az elmúlt 35 év legnagyobb távhőberuházását bonyolítja le az aradi önkormányzat a Radnai úti villamos és hőerőmű (CET Hidrocarburi) felújításával, amitől környezetkímélőbb, nagyobb hatásfokú, gazdaságosabb működést remélnek. A mintegy százmillió eurós (535 millió lejes) költségek 62 százalékát az Országos Helyreállítási és Reziliencia-építési Terv (PNRR) keretében vissza nem térítendő támogatásból fedezik, 38 százalék pedig a város önrésze, ami a remények szerint néhány éven belül megtérül.

Az egyik munkafázis a hőerőmű hűtőtornyának a lebontása volt: a közel 50 méter magas építmény eltűntetéséhez egy speciális bontógépet használtak, az irányított robbantás ugyanis nem jöhetett szóba, mert az elmúlt évtizedekben lakónegyed épült köré, és iskola is működik a közelben.

Az 1964-ben épült torony 60 éven szolgálta ki az erőművet, de a tavaly ősszel kezdődött átépítéssel feleslegessé vált:

a modernizálás során kogenerációs motorokat helyeznek üzembe, amelyek gázzal és megújuló energiával működnek, a távfűtés és a meleg víz előállítása mellett villanyáramot is termel majd az erőmű, amit három gázturbinával és egy transzformátorállomással szerelnek fel.

A maga idejében mérnöki remekműnek számított a 49,24 méter magas, 37 méter átmérőjű, 1074 négyzetméter alapterületű vasbeton torony, de a bontása is hasonlóan precízen megtervezett kivitelezést igényelt. A felújítást végző Elsaco Electronic, az Elsaco Engineering és a Vestra Industry kft.-k által alkotott konzorcium szakemberei egy 428 lóerős, 48 méter hosszú hidraulikus karral rendelkező bontó-kotrógépet használtak, amelyet külön kiképzett személyzet irányított – ezzel „szelték le” gyakorlatilag az óriástornyot. A bontás után 1500 köbméter törmeléket szállítottak el – nyilatkozta Lucian Șmadici projektvezető az aradon.ro portálnak.

 

Ősszel már részben működésbe helyezik a felújított erőművet, így a következő fűtési szezonban a melegvíz és a távfűtés egy részét már ez állítja elő – mondta Călin Bibarț aradi polgármester. A munkálatok teljes befejezésének határideje egyébként 2026 augusztusa. A becslések szerint a felújítás eredményeként 30 százalékkal csökken a nyersanyag-felhasználás, kevesebb károsanyagot bocsát ki a CET, és legalább 50 százalékkal kevesebbe kerül majd a hőenergia előállításának az ára gigakalóriánként.

 

A beruházás mindenképp indokolt, mivel az önkormányzat tulajdonában levő erőmű felett eljárt az idő. Jelenleg földgázzal és fűtőolajjal működik, az alacsony hatásfoka az egyik oka annak, hogy országos viszonylatban Aradon kifejezetten drága a távfűtés: az elmúlt fűtési szezonban az aradi háztartási fogyasztók közel 400 lejes gigakalóriánkénti áron kapták a hőenergiát – igaz, ennek több mint 40 százalékát az önkormányzat fedezte a helyi költségvetésből, de ezzel, meg az egyéb fenntartási költségekkel együtt évente mintegy 10 millió euróba kerül a városnak a távfűtés.

A megújuló hőerőmű áramtermelési kapacitása 30 MW, hőenergia-előállítási képessége 70 MW lesz. A kivitelezők az ország legmodernebb és leghatékonyabb távhőközpontjának megépítését ígérték a partiumi megyeszékhelyen.

A hővezetékek cseréjét már néhány éve megkezdte a város, a mostani beruházással párhuzamosan azt is befejezik majd. Amikor a polgármesteri hivatal 1990-ben átvette az erőművet (pontosabban az állam a helyi önkormányzatok „nyakába varrta”), 43 ezer háztartás volt a rendszerre csatlakozva, jelenleg azonban már csak 25 ezer körülire tehető a távfűtést használók száma. Az önkormányzat egy kampány indítását tervezi a lecsatlakozók körében, hogy az egyéni hőközpontok helyett térjenek vissza a távfűtésre, mert a városvezetés szerint minél többen használnák, annál kifizetődőbb lenne a fenntartása.

A rovatból ajánljuk:

Pert nyert a prefektúra az egyetlen családnak visszaszolgáltatott Zarándnádas ügyében
Több mint 8700 hektáros területről és egy egész faluról van szó.
A magyar identitás tüze: Szent Iván-éji hagyományok Pécskán [AUDIO]
A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Búzavirág.
Közzétették az érettségi eredményeket: a Csiky-ben a vizsgázók 79 százaléka átment
Mind a 32 idei végzős sikeresen diplomázott az aradi magyar középiskolában.
Tilos itatásra vagy öntözésre használni a Maros vizét
A parajdi bányakatasztrófa nyomán megnőtt a sókoncentráció a folyóban.
A tanulásba vetett hit megerősítése – Magyar diákokat jutalmazott a tanfelügyelőség [AUDIO]
Tóhpál Renáta kisebbségi tanfelügyelő szerint motiváló erőt ad a közös odafigyelés.