Interaktív tábla a feketegyarmati előkészítő osztályban | Fotó: Molnár Andrea
Megyeszerte 17 iskola összesen 191 tantermét látja el új bútorokkal és szereli fel digitális eszközökkel az Arad megyei önkormányzat egy nagyszabású pályázat keretében, amihez az országos helyreállítási alapból (PNRR) nyert 10,2 millió lejes támogatást. Az osztálytermek mellett 14 informatikai, 10 kísérleti, 9 tudományos laboratóriumot és egy tanműhelyt is felszerelnek, továbbá egy újonnan épült óvodát is berendeznek. A lecserélt iskolai bútorok átlagosan 25 évesek, de akadtak olyan darabok is, amelyeket már 40 éve koptattak a diákok – írta közleményében a megyei önkormányzat.
Iustin Cionca tanácselnök szerint az „Arad megyei oktatás még soha nem ment át ennyire radikális pozitív változáson ilyen rövid idő alatt”.
A 17 tanintézmény közül egyedüli magyar tannyelvű iskola a nagyzeréndi Tabajdi Károly Általános Iskola. A PNRR keretében a helyi önkormányzatok is pályázhattak oktatástámogatásra, vagy eldönthették, hogy a megyei tanács pályázatához csatlakoznak – Nagyzerénd utóbbit választotta, ezért csak a 17 közül számít egyedüli magyar intézménynek, de nem jelenti azt, hogy megyeszerte más magyar iskola ne kapott volna állami támogatást e célra.
Erről Téglás Róbert jelenlegi alpolgármester, korábbi iskolaigazgató világosított fel, akinek a hivatali idejében kezdődött a berendezések és eszközök beszerzése és átadása, amiknek nagy részét már használatba is vehették a pedagógusok és a gyerekek. „A közbeszerzést a megyei tanács bonyolította le, mi csak az árajánlatokat kértük. Mindannak, amit a zerindi és feketegyarmati tanügy kapott, százezer euróra tehető az értéke” – becsülte Téglás Róbert.
Utódja, Molnár Andrea elmondta: az utolsó körben kapott bútorok és felszerelések három-három elemi osztályt és óvodai csoportot érintenek Nagyzerénden és Feketegyarmaton, a többi tantermet már korábban ellátták a pályázaton nyert eszközökkel. Immáron tehát a község mind a 12 tantermét berendezték új bútorokkal: az iskolai osztályok 117 padot kaptak a hozzájuk tartozó székekkel, az óvodai csoportokba 42 új asztal és 25 szék került, emellett új szekrényeket és katedrákat is beszereztek.
Minden osztályban van okos- vagy interaktív tábla, az épületben központi fűtés működik, az általános tagozatra a gyarmati gyerekeket iskolabusz hozza Zerindre és viszi haza, tehát, azt hiszem, túlzás nélkül állíthatom, hogy ideális körülmények között tanulhatnak a gyerekek
– nyilatkozta a Krónikának az iskolaigazgató.
A Tabajdi Károly Általános Iskola szervezeti egységében működik a zeréndi óvoda normál és napközi programú csoportja, továbbá a közigazgatásilag a községközponthoz tartozó Feketegyarmat óvodája és elemi iskolája. Nagyzerénden alsó tagozaton mind az öt, általánosban pedig mind a négy évfolyamon önálló osztályok működnek; a feketegyarmati elemiben az előkészítő az első osztállyal, a második pedig a harmadik és negyedik osztállyal összevonva működik; összesen 176-an tanulnak óvodától nyolcadik osztályig a két településen – tudtuk meg Molnár Andreától.
A tanintézmény összesen hat-hat interaktív kijelzős táblával, videókonferencia-kamerával, hordozható hangfallal, hordozható szkennerrel és multifunkcionális nyomtatóval lett gazdagabb, ezenkívül az óvodai csoportokat és az előkészítő osztályokat laptopokkal, a többi osztályt pedig all-in-one típusú asztali számítógépekkel látták el.
A modern eszközök használata mind a pedagógusoknak, mind a diákoknak előnyös, tehát összességében emeli az oktatás színvonalát a digitalizáció – fogalmazta meg véleményét Molnár Andrea. Beismerte: korábban nem tudta elképzelni, hogy miért lehet jó egy okostábla vagy egy laptop az óvodában, de a gyakorlat bebizonyította, hogy igenis, helyük van az okoseszközöknek az oktatásban.
Az okostáblák önmagukban számítógépként is használható, de laptopról könnyebb vezérelni. Az óvodában is használjuk, például különböző formákat rajzolnak és egy alkalmazás segítségével ki is színezik azokat. Ezenkívül a tévét vagy a vetítőt is helyettesítheti, mesét nézhetnek rajta, de a mozgásfejlesztésben is jó, amikor valamilyen táncos klipet játszanak le rajta
– magyarázta.
Az iskolaigazgató szerint a mai gyerekek beleszületnek a digitális világba, és a pedagógusoknak fel kell nőniük ehhez a szinthez. „Lépést kell tartsunk az eszközök és programok fejlődésével, meg kell tanuljuk használni azokat, ha fenn akarjuk tartanai a gyerekek érdeklődését. Szerintem ezen a téren minden pedagógus a tanítványai képességeihez mérten kell képezze magát. A mostani gyerekek számára pedig – úgy vettem észre – elfogadhatóbb, befogadhatóbb ez az oktatási forma, mint a hagyományos” – összegezte Molnár Andrea. Az igazgató hozzátette, hogy a tanári kar két képzésen is részt vett korábban, amelyeken a kapott eszközök használatát sajátíthatták el.
Próbálják csökkenteni az iskolaelhagyást
Nem ez az egyetlen fejlesztés a nagyzeréndi iskolában: Téglás Róbert alpolgármester, korábbi igazgató elmondta, hogy 2022-ben indult az a felzárkóztatási program, amellyel az iskolaelhagyást próbálják csökkenteni, és amelyben Arad megyéből egyedüli magyar iskolaként vesznek részt. Ennek az értéke 70 ezer euró, amiből többek között felújították az iskolaudvart, kisméretű futballkapukat és kosárlabdapalánkokat szereltek fel, kültéri pingpongasztalokat és sportszereket vásároltak, továbbá kirándulásokat szerveztek a diákoknak, a pedagógusoknak pedig kurzusokat, és többek között chromebookokat vettek.
„Ez a program nem feltétlenül a szociálisan hátrányos helyzetűeknek szól, inkább azoknak, akik hajlamosak ki-kimaradni az iskolából. Vannak diákjaink Ágyáéról és a Bihar megyei Antról is, a projekt keretében délutáni foglalkozásokat szerveztünk és étkezést is biztosítottunk, így próbáltuk vonzóbbá tenni az iskolát számukra” – magyarázta Téglás Róbert.
Az iskolaelhagyás minimalizálására szervezett program idén év végén zárul majd.
