Románia közel negyed évszázadot késett – ha csak a rendszerváltás utáni időszakot számítjuk – a közelmúltban életbe lépett 146-os törvénnyel, amely a tulajdonosokat arra kényszeríti, hogy felújítsák ingatlanaik homlokzatát. Mert 2013-ban már oda jutott Arad (is), hogy „ráomlik” a polgármesteri hivatalra a történelmi belváros. A törvény elsősorban a védett övezetek, műemlék épületek szempontjából életbe vágó, de az is biztos, hogy a huszonnegyedik óra után született.
A törvény egyik lényeges eleme, hogy amennyiben a tulajdonos a polgármesteri hivatal írásos felszólítására sem újítja fel ingatlanát, ezt megteheti a város a saját költségvetéséből, ám utána a beruházott összeget bevasalja a tulajdonoson. Egy másik megoldás főként a védett övezetekre, műemlék-épületekre vonatkozik: itt a hivatalnak lehetősége van saját költségvetéséből, uniós, központi forrásokból finanszírozni az általa kiválasztott, legértékesebb vagy legromosabb épületek felújítását. A költségeket állhatja egyedül, vagy partneri szerződésben a tulajdonossal. Ugyanakkor a tulajdonosok számára más finanszírozási lehetőségeket is kínálhat a központi vagy helyi költségvetés, a kereskedelmi bankok (ez utóbbiak persze kizárólag kormányprogramok keretében).
Ami a védett belvárosi övezet feltérképezést illeti, Arad már korábban megtette az első lépést, mert a VITO-program keretében megszületett 2400 épület leltárba vétele, pontosabban felmérték ezek állagát, de elkészült több épület homlokzati felújítási tervéhez szükséges rajz is. Mindezt a tulajdonosok igénybe vehetik a felújításánál.
A restaurálandó épületek sorrendjét az önkormányzat állapítja meg, ezekről külön határozatot kell majd hozzanak, hasonlóan a testület dönt, mennyi pénzt különítenek el a büdzsében a munkálatokra.
Vagyis a törvényes keret rendelkezésre áll, innentől kezdve politikai kérdés, hogy mikortól, hány épület rekonstrukciója indulhat el Aradon, lesz-e politikai szándék a lemaradás némi lefaragására. De az is tény, hogy a restaurálásokat a város saját udvarában kellene kezdje: Kultúrpalota, Csanádi Palota, színház, bábszínáz, hadd ne soroljuk.
Irházi JánosHomlokzatok felújítása: „csak” negyed századot késtek
Románia közel negyed évszázadot késett – ha csak a rendszerváltás utáni időszakot számítjuk – a közelmúltban életbe lépett 146-os törvénnyel, amely a tulajdonosokat arra kényszeríti, hogy felújítsák ingatlanaik homlokzatát. Mert 2013-ban már oda jutott Arad (is), hogy „ráomlik” a polgármesteri hivatalra a történelmi belváros. A törvény elsősorban a védett övezetek, műemlék épületek szempontjából életbe vágó, de az is biztos, hogy a huszonnegyedik óra után született.
A törvény egyik lényeges eleme, hogy amennyiben a tulajdonos a polgármesteri hivatal írásos felszólítására sem újítja fel ingatlanát, ezt megteheti a város a saját költségvetéséből, ám utána a beruházott összeget bevasalja a tulajdonoson. Egy másik megoldás főként a védett övezetekre, műemlék-épületekre vonatkozik: itt a hivatalnak lehetősége van saját költségvetéséből, uniós, központi forrásokból finanszírozni az általa kiválasztott, legértékesebb vagy legromosabb épületek felújítását. A költségeket állhatja egyedül, vagy partneri szerződésben a tulajdonossal. Ugyanakkor a tulajdonosok számára más finanszírozási lehetőségeket is kínálhat a központi vagy helyi költségvetés, a kereskedelmi bankok (ez utóbbiak persze kizárólag kormányprogramok keretében).
Ami a védett belvárosi övezet feltérképezést illeti, Arad már korábban megtette az első lépést, mert a VITO-program keretében megszületett 2400 épület leltárba vétele, pontosabban felmérték ezek állagát, de elkészült több épület homlokzati felújítási tervéhez szükséges rajz is. Mindezt a tulajdonosok igénybe vehetik a felújításánál.
A restaurálandó épületek sorrendjét az önkormányzat állapítja meg, ezekről külön határozatot kell majd hozzanak, hasonlóan a testület dönt, mennyi pénzt különítenek el a büdzsében a munkálatokra.
Vagyis a törvényes keret rendelkezésre áll, innentől kezdve politikai kérdés, hogy mikortól, hány épület rekonstrukciója indulhat el Aradon, lesz-e politikai szándék a lemaradás némi lefaragására. De az is tény, hogy a restaurálásokat a város saját udvarában kellene kezdje: Kultúrpalota, Csanádi Palota, színház, bábszínáz, hadd ne soroljuk.
Irházi JánosA rovatból ajánljuk:
A szaktekintély a szőlőtermesztés és borkészítés mellett hivatásának tekinti a ménesi borvidék egykori dicsőgének visszaadását, a már-már feledésbe merült fajták megismertetését a nagyközönséggel, a minőségi borok megjelenítését az őket megillető módon.
A munkálatok befejezésére 24 hónap áll rendelkezésre.
Az aradi daganatos betegeknek nem kell máshova utazniuk a pontos diagnózisért és kezelésért.
Folytatódik a honosítás és a választási regisztráció, de lehetőség lesz különböző okmány-ügyintézésre is.
Betömik a kátyúkat a váradi országúton, a munkavégzés miatt megnövekedett menetidőre kell számítani.
