Románia közel negyed évszázadot késett – ha csak a rendszerváltás utáni időszakot számítjuk – a közelmúltban életbe lépett 146-os törvénnyel, amely a tulajdonosokat arra kényszeríti, hogy felújítsák ingatlanaik homlokzatát. Mert 2013-ban már oda jutott Arad (is), hogy „ráomlik” a polgármesteri hivatalra a történelmi belváros. A törvény elsősorban a védett övezetek, műemlék épületek szempontjából életbe vágó, de az is biztos, hogy a huszonnegyedik óra után született.
A törvény egyik lényeges eleme, hogy amennyiben a tulajdonos a polgármesteri hivatal írásos felszólítására sem újítja fel ingatlanát, ezt megteheti a város a saját költségvetéséből, ám utána a beruházott összeget bevasalja a tulajdonoson. Egy másik megoldás főként a védett övezetekre, műemlék-épületekre vonatkozik: itt a hivatalnak lehetősége van saját költségvetéséből, uniós, központi forrásokból finanszírozni az általa kiválasztott, legértékesebb vagy legromosabb épületek felújítását. A költségeket állhatja egyedül, vagy partneri szerződésben a tulajdonossal. Ugyanakkor a tulajdonosok számára más finanszírozási lehetőségeket is kínálhat a központi vagy helyi költségvetés, a kereskedelmi bankok (ez utóbbiak persze kizárólag kormányprogramok keretében).
Ami a védett belvárosi övezet feltérképezést illeti, Arad már korábban megtette az első lépést, mert a VITO-program keretében megszületett 2400 épület leltárba vétele, pontosabban felmérték ezek állagát, de elkészült több épület homlokzati felújítási tervéhez szükséges rajz is. Mindezt a tulajdonosok igénybe vehetik a felújításánál.
A restaurálandó épületek sorrendjét az önkormányzat állapítja meg, ezekről külön határozatot kell majd hozzanak, hasonlóan a testület dönt, mennyi pénzt különítenek el a büdzsében a munkálatokra.
Vagyis a törvényes keret rendelkezésre áll, innentől kezdve politikai kérdés, hogy mikortól, hány épület rekonstrukciója indulhat el Aradon, lesz-e politikai szándék a lemaradás némi lefaragására. De az is tény, hogy a restaurálásokat a város saját udvarában kellene kezdje: Kultúrpalota, Csanádi Palota, színház, bábszínáz, hadd ne soroljuk.
Irházi JánosHomlokzatok felújítása: „csak” negyed századot késtek
Románia közel negyed évszázadot késett – ha csak a rendszerváltás utáni időszakot számítjuk – a közelmúltban életbe lépett 146-os törvénnyel, amely a tulajdonosokat arra kényszeríti, hogy felújítsák ingatlanaik homlokzatát. Mert 2013-ban már oda jutott Arad (is), hogy „ráomlik” a polgármesteri hivatalra a történelmi belváros. A törvény elsősorban a védett övezetek, műemlék épületek szempontjából életbe vágó, de az is biztos, hogy a huszonnegyedik óra után született.
A törvény egyik lényeges eleme, hogy amennyiben a tulajdonos a polgármesteri hivatal írásos felszólítására sem újítja fel ingatlanát, ezt megteheti a város a saját költségvetéséből, ám utána a beruházott összeget bevasalja a tulajdonoson. Egy másik megoldás főként a védett övezetekre, műemlék-épületekre vonatkozik: itt a hivatalnak lehetősége van saját költségvetéséből, uniós, központi forrásokból finanszírozni az általa kiválasztott, legértékesebb vagy legromosabb épületek felújítását. A költségeket állhatja egyedül, vagy partneri szerződésben a tulajdonossal. Ugyanakkor a tulajdonosok számára más finanszírozási lehetőségeket is kínálhat a központi vagy helyi költségvetés, a kereskedelmi bankok (ez utóbbiak persze kizárólag kormányprogramok keretében).
Ami a védett belvárosi övezet feltérképezést illeti, Arad már korábban megtette az első lépést, mert a VITO-program keretében megszületett 2400 épület leltárba vétele, pontosabban felmérték ezek állagát, de elkészült több épület homlokzati felújítási tervéhez szükséges rajz is. Mindezt a tulajdonosok igénybe vehetik a felújításánál.
A restaurálandó épületek sorrendjét az önkormányzat állapítja meg, ezekről külön határozatot kell majd hozzanak, hasonlóan a testület dönt, mennyi pénzt különítenek el a büdzsében a munkálatokra.
Vagyis a törvényes keret rendelkezésre áll, innentől kezdve politikai kérdés, hogy mikortól, hány épület rekonstrukciója indulhat el Aradon, lesz-e politikai szándék a lemaradás némi lefaragására. De az is tény, hogy a restaurálásokat a város saját udvarában kellene kezdje: Kultúrpalota, Csanádi Palota, színház, bábszínáz, hadd ne soroljuk.
Irházi JánosA rovatból ajánljuk:
Az Arad Megyei Törvényszék arra kötelezte Öthalom község önkormányzatát, hogy változtassa meg a közigazgatásilag hozzá tartozó Mondorlakon lévő Nicolae Paulescu utca nevét. Ugyanaz a szervezet az Octavian Goga utcák nevének megváltoztatását is kéri.
Idén a magyar forradalom és szabadságharc véres megtorlásának 177. évfordulójára emlékezünk.
A diákoknak azt kellett kifejezniük, mit jelent számukra a magyarság.
A vadászbalesetben elhunyt Habsburg–Lotaringiai László főherceg emléke ma is él.
Az egyházközség alapításának 180. évfordulóját is ünnepelték.
Minden korosztály talál kedvére valót a fesztiválhétvégén és az egész programsorozaton.
