Elhanyagoltság miatt pusztulás fenyegeti a bulcsi Mocsonyi-kastélyt

A Lippától valamivel több mint 30 kilométerre délkeletre, a Maros bal partján fekvő Bulcs bencés apátsága 1225-ben már létezett, a falait az 1860-as években még azonosítani lehetett. Fő látnivalója a településnek az 1850-ben épült Mocsonyi-kastély, amely egy kiterjedt park közepén található.

Fénykorát az 1930-as években élte, amikor ott lakott Antoniu Mocsonyi, II. Károly román király udvari fővadásza.

1949-ben a falu termelőszövetkezetének irodáit költöztették az épületbe, majd tüdőszanatórium működött benne.

A kastélyt 1858-ban vásárolta meg a befolyásos Mocsonyi család, amely az Osztrák–Magyar Monarchia politikai és társadalmi életében is fontos szerepet játszott. A birtok fénykorában a korabeli elit találkozóhelye volt. A kastelyerdelyben.ro portál szerint az építtetője báró Fechtig-Fechtenberg, és az épület két homlokzatán teraszok találhatók, a Mocsonyi család címerével. A főépület egy fegyverszobával rendelkezik, benne egy pompás kandallóval. Amikor Antoniu Mocioni és fogadott fia, Ionel Mocioni-Stârcea voltak a kastély tulajdonosai,

II. Károly király is gyakran látogatta a kastélyt.

Ma azonban az épület omladozik, látogatási tilalom alatt áll, mert a bejárás súlyos balesetveszélyt jelent. A műemlék épület az aradi önkormányzat tulajdonában van, mivel évtizedekig tüdőgyógyászatként működött, az azóta a megyei kórházba „olvasztott” városi kórház osztályaként. A város azonban 70 kilométerre van, így a távoli ingatlan fenntartása gyakorlatilag megoldatlan.

Turisztikai potenciál

„A közöny vezetett a Maros-völgye szimbólumának pusztulásához. Amióta 15 éve bezárták a szanatóriumot, a kastély gyorsan leromlott. Az aradi önkormányzat még a parkot sem gondozta, pedig ott évszázados fák és ritka fajok találhatók benne. Ma már nem lehet biztonságosan belépni, mert sakálok és rókák lepték el” – mondta Cristian Matiaș polgármester az Agerpres hírügynökségnek.

A településvezető szerint a kastélyhoz tartozó, mintegy kilenchektáros park önmagában is turisztikai vonzerő lehetne, ha rendbe tennék. Szerinte a kastély megmentése meghaladja a helyhatóság lehetőségeit. „Ez sokmilliós projekt, amelyhez a kulturális minisztérium és a kormány támogatása szükséges. A Maros-völgye gazdasági fejlődésének egyetlen esélye a turizmus és az agroturizmus, ipar nincs, de a potenciál óriási” – fogalmazott.

A polgármester szerint a bulcsi kastélyt be lehetne kapcsolni a Maros-völgyi kastélyok turisztikai útvonalába, amelynek mentén olyan épületek szerepelnek, mint a kápolnási Mocsonyi–Teleki-kastély, a soborsini királyi rezidencia, vagy az odvosi és konopi kúriák.

Ralu Cotrău, az aradi polgármesteri hivatal sajtószóvivője az Agerpresnek elmondta: a beruházásokhoz előbb tisztázni kell az ingatlan jogi státuszát, mivel az még mindig egészségügyi egységként szerepel a nyilvántartásban. Idén elvégezték a szükséges kataszteri munkálatokat, topográfiai méréseket és dokumentációkat, hogy a kastély bekerülhessen az országos nyilvántartásba. Hozzátette: „Egy 70 kilométerre fekvő ingatlan kezelése rendkívül nehéz. Ezért az egyik megoldás, amelyet a város fontolgat, a koncesszióba adás.”

Magyar emlék Bulcson

Batta (románul: Bata) négy településből álló közigazgatási egység. A községközpont Batta, hozzá tartozik Bulcson (Bulci) kívül Bakamező (Bacău de Mijloc) és Cella (Ţela). A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint a községnek 1046 állandó lakosa van, közülük senki nem vallotta magát magyarnak.

Ennek ellenére van magyar emlék Bulcson, éspedig Gaál László, az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc kevésbé ismert hős tábornokának sírja és emlékoszlopa a temetőben. Gaál László Nagykörösön született 1810-ben, jogi tanulmányai után előbb a császári, majd a magyar hadseregben szolgált. A szabadságharc kezdetétől a végéig hősiesen küzdött a csatamezőn.

Aradon hat századnyi nemzetőrt toborzott. A 6. században voltak például a minorita atyák is. Ő volt az, aki egy részüket helyben képezte ki, továbbiakat pedig a nagybecskereki táborba küldött

– mondta Ujj János aradi helytörténész, aki szerint, amikor 1848 októberében az aradi császárhű helyőrség szembe fordult a magyar forradalmi kormánnyal, akkor Gaál László a nemzetőrséget akarta felhasználni arra, hogy váratlanul megostromolják és elfoglalják az aradi várat.

Aradot elhagyva az erdélyi hadsereghez csatlakozott, Bem József tábornok vezénylete alatt tucatnyi győztes ütközetet vívott. 1849 elején a temesvári csatában már tábornokként harcolt, amikor egy 12 fontos ágyúgolyó ballábát elsodorta.

Hű katonái másfél óráig vitték puskákon, majd Lázár Vilmos ezredes kocsiját ajánlva fel neki, Bulcsra szállították, ahol Fechtig báró bújtatta 1850 februárjáig.

Egyesek szerint sérülésébe halt bele, de a történészek egy része – köztük az aradi szaktekintélynek számító néhai dr. Kovách Géza – azon az állásponton van, hogy röviddel azután, hogy értesült a 13 honvédtábornok aradi kivégzéséről, megmérgezte magát. Bulcson temették el, sírja fölé 1882-ben – miután a forradalom hőseinek ápolását már nem tiltotta a császári udvar – emlékoszlopot emelt az utókor. Azt is mondják, hogy később kihantolták és azonosították.

A sírhelyet és az emlékoszlopot idén márciusban, Gaál László halálának 175. évfordulója alkalmából az Erdélyi Emlékmű Gondozó és Történelmi Értékmentő Csoport (EGTÉ), valamint az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Maros megyei tagjai felújították. Az elhanyagolt állapotban levő végső nyughelyre a Hazajáró című televíziós műsor stábja hívta fel a figyelmet. A sír felújításán Valent Gábor szegedi művelődéstörténész, Bába István kolozsvári képzőművész, Kibédi Hunor marosvásárhelyi hagyományőrző és Benkő József marosvásárhelyi hadtörténész, restaurátor dolgozott – olvashattuk.

A Trianon-palota mintájára épült Mocsonyi-kastély

A Mocsonyi családnak Arad megye délkeleti csücskében, a Lippától 60 kilométerre található, közigazgatásilag Marosberkeshez (Birchiş) tartozó Kápolnás (Căpâlnaş) faluban is volt egy kastélya, amelyet a köznyelv Mocsonyi–Teleki kastélyként emleget. Idén januárig pszichiátria működött a több mint 150 éves épületben, de mint beszámoltunk róla, a gondozottakat az év elején átköltöztették az Arad megyei önkormányzat által építtetett új kórházépületbe.

Kapcsolódó

Átköltöztetik a Mocsonyi–Teleki kastélyból a pszichiátria betegeit az új épületbe

Már 2023-ban felavatták, de kivitelezési „malőr” miatt késett a használatba vétel.

Amellett, hogy a régi kastély már nem felelt már meg a kor közegészségügyi követelményeinek, a restitúciós törvények alapján a leszármazottaknak visszaszolgáltatott ingatlan használatáért bérleti díjat is kellett fizetnie a megyei tanácsnak.

A kápolnási Mocsonyi–Teleki-kastélyt Mocsonyi Sándor (Alexandru Mocioni) földbirtokos, zeneszerző, a történelmi Magyarország nemzetiségeinek önrendelkezési törekvéseit pártoló román származású országgyűlési képviselő építtette az 1860-as évek végén. A terveket a versailles-i Kis-Trianon-kastélyt követve a későbbi világhírű bécsi építész, Otto Wagner készítette.

A kastélyban élt a 20. század elején Teleki Jenő rovartanszakértő (entomológus) a feleségével, Mocsonyi Tinkával. 1964-ben felújították, a kommunizmus idején hozták létre benne a pszichiátriai szanatóriumot.

A cikk eredetileg a Krónika portálon jelent meg.