Decemberben indulhat a termálvizes távfűtés Pécskán

kútfurrás

Az egyik termálkutat a városközpontban fúrták | Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal

Decemberre teljes egészében elkészül a hővezeték-rendszer Pécskán, így beindíthatják a geotermikus távfűtést. Első körben a közintézményeket fűtik majd termálvízzel, de később szeretnék a magánlakásokat is rácsatlakoztatni a hévizes távfűtésre.

Több mint két éve tartanak a geotermikus távfűtési rendszer kiépítésének munkálatai Pécskán, és Antal Péter polgármester szerint a végéhez közeledik a beruházás, sőt a közelgő télen már termálvízzel fűthetik a város középületeit. A 25 millió lejes költségek nagy részét európai uniós támogatásból fedezik,

és a beruházás eredményeként 13 középületben – iskolákban, óvodákban, az önkormányzatnak alárendelt intézmények irodáiban – hévízzel fűtenek majd.

Az elöljáró számításai szerint a megújuló energiaforrás felhasználásával legalább felére csökken az érintett intézmények fűtésszámlája a földgázzal vagy az elektromos energiával való melegítéshez képest.

„Most vezetik be a villanyt a hőközpontba, ezzel párhuzamosan pedig a szóban forgó épületeknél is kiépítik a távfűtési csatlakozást. Terveink szerint decemberre végzünk a munkálatokkal, és beindíthatjuk a távfűtést” – nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek Antal Péter.

Süllyesztett hőközpontot építettek | Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal

A polgármester elmondta, hogy a pályázat 13 középület fűtéséről szól, de az önkormányzat mintegy félszáz épülettel rendelkezik, amelyekben a folyamatterv ötéves futamideje után szintén kialakítják a termálvizes távfűtést,

sőt a távhővezetékek mentén lévő magánházak tulajdonosainak is megteremtik a lehetőséget, hogy rácsatlakozzanak a hálózatra.

Több fogyasztóval fenntarthatóbb és kifizetődőbb lesz a távfűtés működtetése, de a háztartások is olcsóbb fűtéshez jutnak ezáltal – hangsúlyozta Antal Péter. A hévíz felhasználására több tervet is dédelgettek már az elmúlt évtizedekben Pécskán, ahol régóta tudják, hogy hatalmas vízbázis rejtőzik a föld alatt, de a közelmúltig egyet sem tudtak megvalósítani, mert az altalajkincsek kiaknázását a bukaresti központi hatóságok nem engedték ki a kezükből.

Három évvel ezelőtt azonban „megnyíltak a csapok”, pályázatot nyertek a geotermikus távfűtési rendszer kialakítására, amit hamarosan be is fejeznek. Az ötmillió eurós projekt keretében két kutat fúrtak: az egyiket a városközpontban, amelyből 735 méter mélyről tör fel a 46 Celsius-fokos termálvíz, a másikat pedig a város szélén, a szabadidős park mellett, ami a használt termálvíz visszasajtolására szolgál – magyarázta Antal Péter.

 

„A központban épült ki a földalatti elosztóállomás, ahonnan két és fél kilométernyi hálózaton keresztül jut el a melegvíz tizenhárom középülethez. Többek között óvodák, iskolák, a városháza, a sportcsarnok és a piaccsarnok fűtését fogjuk ezzel biztosítani. Ez olcsóbb és környezetkímélőbb, mint a jelenlegi, fosszilis tüzelőanyagokra épülő módszer” – nyilatkozta a polgármester.

Idegenforgalmi projektekben is hasznosítják a termálvizet

Mint arról korábban beszámoltunk, termálvizes mesterséges tó létrehozására és környezetének kialakítására nyert az év elején kétmillió eurós vissza nem térítendő támogatást a pécskai önkormányzat. Az Ökotó elnevezésű 3,5 hektáros vízfelület és park környezetvédelmi és idegenforgalmi beruházás, és kapcsolódik a termálvizes projektjeihez: a középületek távfűtéséhez hévízzel, gyógy- és élményfürdő építéséhez.

Mivel a termálkutak már „adottak”, Antal Péter szerint „logikus volt”, hogy a pécskaiak rég dédelgetett álmát, a termálstrand tervét is elkészítsék, de ezt megelőzően a távfűtési rendszerben keringő használt víz kötelező újrahasznosításának is meg kellett találni a módját. Ennek egy része táplálja majd az Ökotavat, másik részét pedig visszasajtolják a mélybe – magyarázta.

 

A projekt egy 1,62 hektár vízfelületű, őshonos növényfajokkal körülvett mesterséges városi tó kialakításáról szól, ami a biodiverzitás növelésével javítja a környezetet a szabadidőpark szomszédságában található, jelenleg kihasználatlan területen. A környezetében parkot alakítanak ki fákkal, sétányokkal köztéri bútorokkal, ami a pécskai lakosok kikapcsolódási helye és a város turisztikai vonzereje lesz. A víz felett fából készült sétány épül, de egy szigetet, kilátókat és madárleseket is létesítenek, így a látogatók megismerkedhetnek a tó, valamint a szomszédos Maros-ártér Natúrpark biológiai sokféleségével.

Antal Péter állandóan tervez | Fotó: Facebook/Pécskai Polgármesteri Hivatal

A fő idegenforgalmi beruházás azonban a termálvizes strand lesz, amelynek az építésére is sikeresen pályázott a 2022-ben helyi érdekeltségű turisztikai településnek nyilvánított Pécska. „A gyógy- és élményfürdő építésével, öt-tíz éven belül Pécskának egy 25 hektáros idegenforgalmi övezete lehet majd” – vázolta a jövőt Antal Péter.

A strand tervében különböző méretű és mélységű, fedett és szabadtéri medencék, csúszdák, élményelemek, éttermekkel, napozóteraszok szerepelnek.

„Olyan fürdőt tervezünk, amelyben minden korosztály bármelyik évszakban jól érzi majd magát, és nemcsak Arad vagy a szomszédos megyékből, hanem Magyarországról is vonzza a látogatókat” – fogalmazott a város polgármestere. Szabadtéri színpad is lesz, és a városnapok, továbbá a különböző fesztiválokat is ott fogják majd tartani.

A strandépítéssel egyidőben a szálláshelyek számát is bővítenék. Pécskán jelenleg három hotel vagy panzió üzemel, ezek összesen 110 szobával rendelkeznek, de a leendő strand közelében egy 150-200 férőhelyes szálloda is fog épülni, az autósok számára pedig egy egyhektáros parkolót is kialakítanak. A városvezető reményei szerint a beruházás különböző szolgáltatások létrejöttét generálja majd, ezáltal fellendül a helyi gazdasági és kulturális élet.

A rovatból ajánljuk:

Falak mögött – Arad épített örökségének védelme
Építészeti-műemlékvédelmi előadásra várja az érdeklődőket a Mathias Corvinus Collegium Aradi Képzési Központja november 18-án, kedden 18 órától.
Palliatív ellátást vezetnek be a kápolnási pszichiátrián
A cél a betegek szenvedésének enyhítése, az új terápiás tér jelentősen hozzájárul majd érzelmi, spirituális és társadalmi jólétükhöz.
Hegyizene 2 – Magyar természetfilm a művészmoziban
Szendőfi Balázs az Erdélyi-szigethegység életét, majd élet nélküliségét mutatja be.
Nyolc sírt rongáltak meg a nagypéli katolikus temetőben
A gyanúsítottak úgy buktak le, hogy a TikTokon dicsekedtek el „hőstettükkel”.