Az aradiak 1848–1849 „egri védői” voltak [AUDIO]

2022. 03. 15. – 11:59

Pataky Lehel Zsolt összeállításában a 174 évvel ezelőtt eseményeket idézi fel helytörténészek segítségével.

Aradot a 13 vértanú városaként őrizte meg a emlékezet, az 1848–1849-es magyar forradalom leverését és véres megtorlását kötik a Maros-parti városhoz, Aradra rendszerint a tragikus évfordulón, október 6-án, a nemzeti gyásznapon fordul a magyarság figyelme.

De mindemellett dicsőséges harcok is fűződnek a városhoz: Kossuth Lajos nemcsak a Magyar Golgotának nevezte, hanem az aradiak vitézségét az egriek hősiességéhez hasonlította.

1848–1849-es emlékjelek Aradon:
- Kossuth Lajos-emléktábla a Lippához tartozó Máriaradnán;
- a vértanúk emléktáblája az aradi minorita templomban;
- Damjanich-Csernovics-ház Aradon;
- ágyúgolyók az újaradi Beller-ház falában. pic.twitter.com/693prtIi5Z
— Aradi Hírek (@AradiHirek) March 15, 2022

Pataky Lehel Zsolt összeállításában a 174 évvel ezelőtt eseményeket idézi fel helytörténészek segítségével: hogyan jutott el a forradalom híre Aradra, hogyan ágyúztatta porrá az osztrák várkapitány a honvédséghez pártolt várost, milyen utcai harcok zajlottak és milyen történelmi helyszínek őrzik ezek emlékét.

Asztalos Sándor | Kaufmann Izidor festménye
az Ereklyemúzeumban

Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adásában elhangzott riportot:

Audió

1848-1849_esemenyei_aradon_2021.mp35.3 MB

1848–1849-es forradalom és szabadságharc

utcai harcok

Arad

1849. február 8.

A rovatból ajánljuk:

Nagy sikernek örvendett a napközi tábor a pasztorációs központban [AUDIO]

Az első ízben meghirdetett táborba több mint negyvenen jelentkeztek, ami arra utal, hogy van igény az olyan programokra is, amelyeken a kézügyesség, a barkácsolás, a közös játék mellett a hitéletre, a keresztény értekre is hangsúlyt fektetnek.