![<em>Hír szerkesztése</em> Az aradiak 1848–1849 „egri védői” voltak [AUDIO]](https://www.aradihirek.ro/sites/default/files/utcai_harc_aradon_miklossy_gabor_festmenye.jpg "Utcai harc Aradon | Miklóssy Gábor festménye az Ereklyemúzeumban")
Aradot a 13 vértanú városaként őrizte meg a emlékezet, az 1848–1849-es magyar forradalom leverését és véres megtorlását kötik a Maros-parti városhoz, Aradra rendszerint a tragikus évfordulón, október 6-án, a nemzeti gyásznapon fordul a magyarság figyelme.
De mindemellett dicsőséges harcok is fűződnek a városhoz: Kossuth Lajos nemcsak a Magyar Golgotának nevezte, hanem az aradiak vitézségét az egriek hősiességéhez hasonlította.
1848–1849-es emlékjelek Aradon:
- Kossuth Lajos-emléktábla a Lippához tartozó Máriaradnán;
- a vértanúk emléktáblája az aradi minorita templomban;
- Damjanich-Csernovics-ház Aradon;
- ágyúgolyók az újaradi Beller-ház falában. pic.twitter.com/693prtIi5Z— Aradi Hírek (@AradiHirek) March 15, 2022
Pataky Lehel Zsolt összeállításában a 174 évvel ezelőtt eseményeket idézi fel helytörténészek segítségével: hogyan jutott el a forradalom híre Aradra, hogyan ágyúztatta porrá az osztrák várkapitány a honvédséghez pártolt várost, milyen utcai harcok zajlottak és milyen történelmi helyszínek őrzik ezek emlékét.
az Ereklyemúzeumban
Hallgassa meg a Temesvári Rádió Magyar adásában elhangzott riportot:
