Tovább késik az aradi vár birtokba vétele az önkormányzat által, és ekként a műemléképület halaszthatatlan restaurálása, illetve turisztikai ltáványosságként való értékesítése. Gheorghe Falcă aradi polgármester szerdán sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a 2011-es megállapodásban foglaltakon kívül újabb igényeket támaszt a hadügyminisztérium, annak fejében, hogy civil használatba engedje át a várat. Gájban, a volt laktanya felújítása mellett – oda költöztetnék az aradi helyőrséget – új katonai létesítmények építését is kérte a védelmi tárca; ez a beruházás a becslések szerint 6,5 millió euróba kerülne, ráadásul a katonaság azután állt elő a követeléssel, hogy az aradi helyhatóság már véglegesítette a használaton kívüli objektum renoválási terveit. A polgármester szerint csak a gáji munkálatok 17 millió euróba kerülnének így, ami duplája az eredetileg tervezettnek, ez pedig veszélyezteti a vár átvételének egész procedúráját.
A védelmi minisztériummal kötött eredeti egyezség alapján az önkormányzat mintegy hétmillió eurót irányzott elő a következő két évben, hogy kielégítsék a katonaság követeléseit, amiknek nagy részét már teljesítették is: a gáji kaszárnya felújításán kívül a hadsereg tulajdonába engedett át egy tízhektáros területet gyakorlótér létrehozása céljából, illetve telket biztosított a szolgálati lakások építéséhez (az építkezést az Országos Lakásügynökség – ANL – végzi el).
Arad polgármestere szerint a város ekkora anyagi terhet nem bír el, emellett a 2007-2008-as kerékkötés után azzal, hogy most ismét akadályt gördítenek a vár átvételének útjába, veszélyeztetik azt, hogy a város uniós pénzekre pályázzon a várfelújításra a 2014–2020-as európai költségvetési időszakban.
Az aradi vár 1763–1783 között épült, Mária Terézia parancsára kezdődtek a munkálatok, és II. József alatt fejeződtek be. Dél-Kelet-Európa egyedüli épségben megmaradt Vauban-stílusú vára – Ujj János helytörténész szerint. 1919. május 17-én vonult be a román katonaság Aradra, és – az 1944–1958 közötti szovjet „albérlettől” eltekintve – azóta is ott székel. A várban található az egyik legrégebbi aradi barokk műemlék, az 1781-ben átadott vártemplom (abban az évben költözött át a régi török várból a ferences kolostora oda), amely ma már használhatatlan állapotban van. Az aradi vár önkormányzati tulajdonba vételéről az 1100/2010-es számú kormányhatározat rendelkezik.
